Új otthonra lenne szüksége a kecskeméti Autizmus Centrumnak

2026. 09. 15., 15:16
Az elmúlt időszakban helyi politikai szinten és a sajtóban is téma lett a kecskeméti Autizmus Centrum infrastrukturális helyzete. A Szalag utcai, több mint százéves épület rossz állapota áll a megnyilatkozások középpontjában, azzal együtt, hogy az intézmény több helyszínre tagolódása is nehezíti az ellátást. Az érintettek – a szülők, az intézmény fenntartója: a tankerület, valamint az önkormányzat – egyaránt a hosszú távú megoldást keresik. A kérdés leginkább az, hogy ebben kinek mi a feladata, felelőssége.

A Szalag utcai épület állapotával kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott. A problémák jelentőségére az Autizmus Centrumot működtető Kecskeméti EGYMI vezetése és a fenntartó Kecskeméti Tankerületi Központ is rámutatott. Az intézmény főigazgatója szerint a több mint százéves épületen végzett korábbi javítások és felújítások ellenére sem sikerült megnyugtatóan rendezni a problémákat. Vizesek, salétromosak a falak, ami kihat az épület levegőjének minőségére is.

A gond azonban nem csak a régi épületet érinti. Az Autizmus Centrum jelenleg több helyszínen működik, ami a szülők, az intézmény vezetése és a tankerület szerint sem kínálja hosszú távon a megfelelő megoldást. Az érintettek úgy látják, hogy olyan épületre lenne szükség, ahol az intézmény egységei egy helyen, az autizmussal élő gyermekek szükségleteit kielégítő körülmények között működhetnek.

A kialakult helyzet megítélésénél azonban fontos különbséget tenni az ingatlan tulajdonosa és az ingatlan vagyonkezelője között. A Szalag utcai ingatlan önkormányzati tulajdonban van, a köznevelési feladatot viszont egy állami fenntartású intézmény látja el benne. Az épület a Kecskeméti Tankerületi Központ vagyonkezelésében van. Ezt a helyzetet – tudniillik a köznevelési feladatot szolgáló önkormányzati ingatlanok tankerületi vagyonkezelésbe adását – a köznevelési törvény rendelkezései alapozták meg. Kecskemét önkormányzati vagyonrendelete is rögzíti, hogy a köznevelési feladat ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú vagyont a területileg illetékes tankerületi központ vagyonkezelésébe adta.

Ez azért lényeges, mert az ingatlan tulajdonjoga nem jelenti azt, hogy az épület karbantartásának és felújításának feladata a tulajdonos önkormányzatot terheli. A vagyonkezeléshez kapcsolódóan a vagyonkezelő feladata az önkormányzati vagyon értékének megőrzése, állagának megóvása és üzemképes állapotának fenntartása.

A Szalag utcai ingatlan átadásakor kötött megállapodás az önkormányzat tájékoztatása szerint ugyancsak egyértelműen a tankerület feladataként rögzítette az állagmegóvást, a karbantartást és a felújítást.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a városnak ne lenne érdeke vagy szerepe a probléma megoldásában. Így az önkormányzat és a tankerület között folyamatos az egyeztetés az Autizmus Centrum helyzetéről. A két fél abban is egyetért, hogy hosszú távon nem a Szalag utcai épület újabb részleges javítgatása jelenti a megfelelő megoldást, hanem egy olyan épület megtalálása, amely alkalmas az Autizmus Centrum egyben történő elhelyezésére.

A város az elmúlt időszakban konkrét lépésekkel is segítette az autista gyermekek ellátását. Két óvodaépületet (Kandó Kálmán utca, Juhar utca) is azzal a szándékkal adott ingyenesen állami kezelésben, hogy azokban az autista óvodások elhelyezése megoldható legyen. Ez meg is történt, így a legkisebbek számára megfelelőbb környezet jöhetett létre.

A város szerepvállalása ugyanakkor nem merül ki az ingatlanok biztosításában. Az önkormányzat olyan, az autizmussal élőket érintő feladatokat is ellát, amelyek nem a kötelező önkormányzati feladatok közé tartoznak. Szemereyné Dr. Pataki Klaudia többek között erre is rámutatott abban a levelében, amit egy érintett szülő kérdését felé közvetítő Csőszi Attila országgyűlési képviselőnek írt. A polgármester válaszából kiderül, hogy a város két nappali ellátást biztosító intézményt (Mosolysziget, Csodabogár) is működtet önként vállalt feladatként, és ezek finanszírozásához jelentős, több száz millió forintos saját forrást biztosít. Ilyen kezdeményezés Magyarországon azóta sem valósult meg egyetlen más városban sem.

A városvezetés tehát nem vitatja, hogy az Autizmus Centrum helyzete megoldásra vár. Azt viszont fontos tisztázni, hogy a tulajdonosi státusz és a köznevelési intézmény működtetéséért, illetve a vagyonkezelésért viselt felelősség két külön dolog. Tény, hogy a Szalag utcai épület hosszú távon nem megfelelő az autizmus-specifikus ellátás számára, ezt senki, a városvezetés sem vitatja. Azonban az is tény, hogy a létező jogszabályok, szerződések alapján azonban az önkormányzatnak nem feladata az épület állagának megóvása és felújítása.

Mégis, ahogy a fentiekből is kiderül, a település vezetése nem tekinti tőle független ügynek az autizmussal élő gyermekek helyzetét. Nyilvánvalóan ezzel is összefügg, hogy 2019-ben az Autisták Országos Szövetségének döntése alapján Kecskemét – hazánkban elsőként – Autista Mintaváros címet kapott. Ennek indokát az országos szervezet abban jelölte meg, hogy városunk „az autizmussal élő személyek és családtagjaik támogatásában, az ellátórendszer kiépítésében és a társadalmi integrációban mutatott példaértékű, összehangolt” munkát mutatott fel.

A megoldást a felek együtt keresik tovább, ha már látszik, hogy milyen lehetőség nyílik a továbblépésre, arról is beszámolunk.