Ünnepelt „a tudás menedékhelye, a kreativitás szentélye és a közös álmok központja”

2023. 10. 27., 10:21
Alapításának 73. évfordulóját ünnepelte az elmúlt napokban a Kodály Iskola. A rendezvények sorát a 4. évfolyam műsora indította meg még a múlt héten, majd szerdán az intézmény tanárai és diákjai tiszteletüket tettük és elhelyezték az emlékezés virágait neves elődeik sírhelyeinél. Az iskola születésnapi hangversenyét csütörtök este tartották meg, a Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártáról elnevezett teremben fellépő kórusok, néptáncosok és hangszeres növendékek igen színvonalas műsorral örvendeztették meg a közönséget.
Fotó: Varga Géza
A galéria 13 képet tartalmaz

Az ország első ének-zenei általános iskolájaként 1950-ben létesült oktatási intézmény születésnapi koncertje a Miraculum Gyermekkar műsorával kezdődött. A Kodály-, Csokonai- és Prima-díjas karnagy, Durányik László vezette együttes (zongorán közreműködött Lestákné Valasek Szilvia) Kodály Zoltán és Allan E. Naplan egy-egy kórusművét, illetve a népszerű spirituálét, a Chariot’s Comingot énekelte, nagy sikert aratva.

Ezt követően Balogné Papp Boglárka lépett a mikrofon mögé. Ünnepi beszédében a Kodály Iskola intézményvezetője előbb a jelenlévőket – köztük az ÉZI korábbi vezetőit, Ladics Tamásné igazgatót, valamint dr. Dréher Mária és Ginder Éva igazgatóhelyetteseket – köszöntötte, majd a Kodály Iskolában folyó zenei nevelés fontosságát hangsúlyozta: „Iskolánk nem csak egy épület; ez a tudás menedékhelye, a kreativitás szentélye és a közös álmok központja. Az évtizedek során ez egy olyan hellyé vált, ahol barátságok szövődtek, tehetségeket ápoltak és jövőt alakítottak. Iskolánk meghatározó különlegessége, hogy mélyen kötődik a neves zeneszerzőhöz és zenepedagógushoz, Kodály Zoltánhoz, aki hitt a zenei nevelés átalakító erejében és kulturális örökségünk megőrzésének fontosságában. Iskolánk ma is bizonyítja korábbi célkitűzését, elképzelését, továbbra is fenntartjuk a kodályi elveket, a Tanár Úr útmutatásait, melyek a mai napig oktatásunk szerves részét képezik.”

Balogné Papp Boglárka Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártáról is megemlékezett (aki születésének 100., halálának 50. évfordulóján a POSZTUMUSZ Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető címben részesült; a díjat, amint arról korábban a Hírös.hu is beszámolt, az iskola öregdiákja, Petróczy József vette át október 2-án, a város napján – a szerk.). Az ÉZI vezetője az iskolaalapító pedagógus Kodály Zoltánnak az Ének-Zenei Általános Iskolában tett első látogatására visszagondoló írásából idézett.:„Kodály Tanár úr 1952 decemberében tekintette meg először a munkánkat. Az egész délelőttöt az iskolánkban töltötte. Mindhárom osztályban meghallgatta az énekórát, s a 2. és a 3. osztályban maga is tanított, dallamot s ritmust írt a táblára, hogy kipróbálja a tanulók lapról olvasási készségét. A tanítás után hosszan elbeszélgetett az iskola tanítóival. Arra biztatott bennünket, figyeljük rendszeresen a naponkénti éneklés sokoldalú nevelő hatását a közismereti tárgyak mindegyikében, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A későbbiekben is ez állt az érdeklődése középpontjában. Az énekkel-zenével nevelés sokoldalú személyiségformáló hatásának példái, eredményei mindig örömmel töltötték el.”

Kodály több mint 70 évvel ezelőtti felismeréseit az utóbbi években végzett tudományos kutatások is igazolták, beszédének zárásaként erről szólt a Magyar Örökség-díjas intézmény vezetője: „Ma már tudjuk a zenei oktatásban és a hagyományos oktatásban tanuló kamaszkorú diákok tesztjének összehasonlítása alapján, hogy a zenei oktatásban részt vevők 62%-kal jobb teljesítményt nyújtottak a figyelmi fókusz, az emlékezet, a hallás, olvasás, nyelvi, matematikai képességek, az érzelmi kifejezőkészségek és az absztrakt gondolkodás tekintetében. A zenét aktívan gyakorlók érzelmi készségei, mint az önbizalom, kitartás, önfegyelem, önkifejezés fejlettebbek a nem zenélők csoportjához képest. Az összetartozás érzését, az elköteleződést és a felelősségvállalást erősítik a közös fellépések és próbák. A zenét tanulók empatikusabbak, toleránsabbak a zenét nem tanuló társaiknál. A jövőben is ezt kívánjuk erősíteni és kiteljesíteni diákjaink életében, Kodály szavaival élve: »Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország«”.

A koncert folytatásában a Kodály Iskola diákjai léptek színpadra. A dísztermet csaknem teljesen megtöltő közönségtől valamennyi fellépő – a néptánc tanszak szakgimnazista növendékei (felkészítő tanáraik Balogh Ildikó Piroska, Bedőcsné Szabó Rita és Molnár Máté), az Aurin Leánykar (vezényelt Durányik László, zongorán közreműködött Lestákné Valasek Szilviaés Révész László), a Kodály Iskola Vegyeskara (vezényelt Arató Ákos, felkészítő tanáraik Balogné Papp Boglárka és Arató Ákos), Yan Jia Hao (zongora, felkészítő tanára Seres József), Boros Attila (hegedű, zongorán közreműködött Edőcs Fanni, felkészítő tanára Csákóné Törteli Anita), Boros Tamás (zongora, felkészítő tanára Pék Ágnes), Bara Ákos és Tóth Emma (gitár, felkészítő tanáruk Bozsóki Gergely), Yang Yuxuan Rain (zongora, felkészítő tanára Radványi Mária), Balogh Lili (ének, zongorán közreműködött Pusker Imre, felkészítő tanára Mudrák Mariann) és Csuvár Anna (fuvola, zongorán közreműködött Éliás Katalin, felkészítő tanára Berényi Bea) – vastapsot kapott.

A koncert felemelő, ihletett pillanatokban is bővölködött, így például a Miraculum Gyermekkar énekelte héber dallam közben szinte mindenkinek elállt a lélegzete. A békéért fohászkodó mű elhangzása előtt Durányik László elmondta, hogy Allan E. Naplan kompozícióját egy évvel ezelőtt az orosz–ukrán háború mielőbbi végét remélve szólaltatták meg. Sajnos a darab napjainkban immár két közelünkben dúló véres összetűzés miatt is aktuális. Szavait a karnagy azzal zárta, bízik abban, hogy jövő ilyenkor már béke lesz mindkét térségben. Legyen úgy!