Villámcsapás okozhatta a bugaci tüzet

Péntek délután kapott lángra a bugaci erdőrezervátum. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrkerületvezetője szolgálat közben vette észre a füstöt. Pálfi Márk először nem tudta, hogy az erdő túl oldaláról vagy az erdőből jön a füst, de a tűzoltókat egyből értesítette. Az oltásban a hivatásos és önkéntes tűzoltók mellett a KEFAG Zrt. erdészei és vadászai, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának munkatársai is részt vettek.

Bár a tűzoltók vasárnap délben befejezték a beavatkozást, a munka korántsem ért véget. A természetvédelmi szakemberek azóta is folyamatos ügyeletet látnak el: járőröznek, felkutatják az izzó farönköket és parázsló foltokat, amelyeket vízzel és földdel oltanak el. Jelenleg 4-4 fő biztosítja a helyszínt.

A becslések szerint mintegy 19 hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Az érintett részt korábban, a 2012-es és a 2018-as tűz is sújtotta, ezért ezúttal elsősorban az avarszint és a cserjések kaptak lángra. A tűz elől számos állat menekült, úgymint nyulak, gyíkok, hüllők, az oltást követően azonban több elpusztult állat tetemére is rábukkantak.

A károk felmérése jelenleg is tart. A Natura 2000-es és erdőrezervátumi védelem alatt álló területen több fokozottan védett növényfaj, köztük a homoki árvalányhaj, a homoki nőszirom, a homoki kikerics és a csikófark is károsodhatott. A természet ugyanakkor képes a megújulásra. A gyep várhatóan egy-két éven belül regenerálódik, a cserjék visszatéréséhez akár nyolc évre is szükség lehet. A borókás újjászületése azonban már jóval hosszabb folyamat: a szakember szerint akár egy évszázad is eltelhet, mire ismét hasonló képet mutat a táj, mint 2012 előtt.