Zenetanárok muzsikáltak együtt sokak örömére
A hangverseny a korábbi évek bevett gyakorlatához hasonlóan fenséges ünnepi zenével kezdődött, Huszár Lajos Fanfár című művét – a Nemesszeghy Márta terem karzatán játszva, és így az egész teret nagyszerűen betöltve – egy rézfúvós trió, Pallagi Gábor (trombita), Földi János (kürt) és Lauer Zsolt (harsona) szólaltatta meg. Ezt követően Palotás-Tóth Eszter szaxofonművész – miután köszöntötte a szép számban megjelent zeneszeretőket – néhány mondatban összegezte az ünnepi koncert jelentőségét.
„Városunk neve összeforrt a zenével, az éneklés örömével és a közös muzsikálás hagyományával – mondta a Kodály Iskola tanára, aki korábban több éven át az M. Bodon Pál Zeneiskolában is tanított. – Kodály Zoltán szellemisége ma is él közöttünk – nemcsak a tantermekben, hanem minden olyan alkalommal, amikor a zene összeköt bennünket. A mai koncert különlegessége, hogy azok a pedagógusok állnak most reflektorfénybe, akik nap mint nap a jövő zenészeit, zeneszerető közönségét nevelik. Ma azonban nem tanárként, hanem előadóként ajándékoznak meg bennünket tudásukkal, tehetségükkel és a muzsika iránti szeretetükkel. Kívánom, hogy ez a koncert legyen a közös öröm, az egymásra figyelés és a zenei élmények ünnepe!”
Az est folytatásában a két iskola pedagógusai különböző kamaraformációkban léptek színpadra. Előadásukban zenei műfajokban gazdag, színes, változatos darabok, az érzelmek széles tárházát felmutató művek csendültek föl. Edward Elgar fülbemászó dalát, amelyet eljegyzési ajándékként írt leendő hitvesének, a Salut d’Amour-t Hegyesi Judit (hegedű), Kulcsár Erika (gordonka) és Seres József (zongora) játszotta, majd két kortárs darab, az elsősorban fúvósegyüttesek és zenekarok számára komponáló japán zeneszerző, Rika Ishige klarinéttrióját, a szél mozgását és játékosságát megidéző Ventus-t Földiné Mészáros Orsolya, Móricz Zsuzsanna és Varga William (klarinét), míg az inkább ütőhangszeres művészként jegyzett Bordás Zoltán Budapest–Debrecen 4 óra című, hangszereket nélkülöző, egy vonat indulását, zakatolását és érkezését csupán ritmikus szavak használatával érzékeltető alkotását Palotás-Tóth Eszter, Kulcsár Erika, Földi János és Pallagi Gábor adta elő.
A hangverseny második felében a 20. század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb művésze, az egyik legnagyobb román zeneszerzőként számon tartott George Enescu 1904-ben írt Cantabile et Presto című művét Polyák Zsóka (fuvola) és Nagy Dániel (zongora), Edvard Grieg Henrik Ibsen drámájához komponált szvitje, a Peer Gynt egyik legnépszerűbb, önállóan is gyakran játszott tételét, a Solveig dalá-t Barna Beatrix (ének) és Seres József (zongora), illetve Hidas Frigyes a hármas fogatú római kocsit megjelenítő, Triga című ritmikus trióját Pallagi Gábor (trombita), Földi János (kürt) és Lauer Zsolt (harsona) tolmácsolta.
A két iskola közös tanári hangversenyén utolsóként Wolfgang Amadeus Mozart két közismert művében gyönyörködhettek a megjelentek, az Exsultate, jubilate és a Török induló átiratait Balog-Pulius Emese, Bánfi Petra, Miklósné Faragó Csilla, Polyák Zsóka,Szabó Zsuzsanna és Vincze Tünde (fuvola) játszotta, hatalmas sikert aratva. Az est a két intézmény vezetőinek köszönőszavaival zárult: Földi János, a Kodály Iskola művészeti igazgatóhelyettese egy-egy emléklapot nyújtott át valamennyi színpadra lépő pedagógusnak, míg Miklósné Faragó Csilla, a Kecskeméti M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője egy kis édességet – Merci csokit – nyújtott át kollégájának e szavak kíséretében: „Köszönöm ezt a szép estét és az összefogást! A hagyományt ápolni fogjuk továbbra is. Jövőre pedig szeretettel várunk mindenkit az M. Bodon Pál Zeneiskolában. Viszontlátásra!”