Emlékkoncert a zene világnapján

2024. 10. 02., 15:40
Október elsején, a zenei világnapon In memoriam Berényi Bea alcímmel ünnepi hangversenyt szervezett a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. Az emelkedett hangulatú koncerten – amelyen a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és három fuvolás szólista játékában gyönyörködhetett a nagyérdemű – nemcsak a tavaly decemberben elhunyt neves pedagógusról, fuvolaművészről emlékeztek meg, hanem a zenekar azon tagjairól is, akik a közelmúltban haltak meg. Az est karmestere Mester Dávid volt.
Fotó: Gyenes Kata
A galéria 31 képet tartalmaz

1975-ben, azaz közel 50 évvel ezelőtt minden idők egyik legismertebb hegedűművésze, Yehudi Menuhin javaslatára az UNESCO október elsejét a zene világnapjának nyilvánította. Azóta ezen a napon szerte a világban a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztető, a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését segítő programokat szerveznek. Ebből az alkalomból a Hírös Agóra kedd este ünnepi hangversenyre invitálta a zene barátait, amelyen a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar működött közre.

A Hírös Agóra színháztermében megtartott koncert első perceiben Dratsay Ákos fuvolaművész köszöntötte a megjelenteket. Az est szólistája ezt követően a hangverseny előzményeiről szólt. „Körülbelül egy évvel ezelőtt kaptunk egy felkérést feleségemmel, Berényi Bea fuvolaművésszel a Hírös Agórától, hogy ezen a mai napon játsszunk el két számot, versenyművet – amelyek ma este el is fognak hangozni –, nevezetesen Vajda János és Kocsár Miklós Concertinóját. Ezek a művek nagyon kedvesek a számunkra, borzasztó boldogok voltunk, hogy a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral majd előadhatjuk. Sajnos, a sors máshogy rendelkezett, de úgy éreztem, hogy ezeket a műveket mégis meg kell szólaltatni. Kerestem a lehetőséget, hogy miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy árulást követnék el – bocsánat, hogy ezt Önök elé tárom. Nagyon sokáig ugyanis nem tudtam elképzelni, hogy 40 év együtt játék, több mint 2.000 együtt játszott koncert után mással lépjek színpadra. A művek iránt érzett felelősség viszont azt mondatta velem, hogy valamilyen formában el kell játszanom őket. A muszáj itt természetesen nem jelenti azt, hogy nem örömmel teszem. Annál is inkább, mert a feleségem volt tanítványaiban megtaláltam azokat a partnereket – Bea kiváló tanár is volt 40 éven át a Kodály Iskolában –, akik a legjobban, a leghitelesebben tudják közvetíteni az ő művészi örökségét. Szenvedélyes művész és szenvedélyes tanár volt, a tökéletesség megszállottja, az alaposság, az igényesség, a minőség primátusa – mind olyan személyiségjegyek, amelyek tanítványaiban tovább élnek. A velük megvalósított előadások és a közös tanári munka – mármint Bea volt növendékeivel, mert már olyan is van – számomra a folytatása kettőnk minden területen szétválaszthatatlan zenei tevékenységének. Bea jelenlétének megőrzése mostani létezésem egyik tartópillére, épp ezért volt tanítványainak hálásan köszönöm, hogy ebben a segítségemre vannak. Továbbá hálásan köszönöm a Hírös Agóra vezetésének és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak, hogy ezt a szép alkalmat feleségem, Berényi Bea fuvolaművész emlékére szentelhetjük.”

Dratsay Ákos felemelő gondolatai után az est vendégkarmestere is köszöntötte a kulturális központban szép számban megjelent zeneszeretőket. Mester Dávid röviden szólt arról, hogy a Dratsay házaspár az ő életére, szakmai pályafutására is komoly hatással volt: „Ákos bácsi már 14 éves koromban tanított engem.” A fiatal dirigens örömét fejezte ki, hogy a koncerten vezényelhet, hogy a zene világnapi hangversenyükön a kecskeméti szimfonikusok élén állhat.

Mester Dávid emlékezése Berényi Beára

"2009 és 2014 között hat alkalommal jártam Hódmezővásárhelyen. 2013-ban már a Fúvósötösömet is bemutathattuk Dratsay tanár úr jóvoltából. Amikor ennek a koncertnek a főpróbáján éppen a 3. tétel záró taktusait játszottuk, Bea néni lépett be a templomba. 19 éves voltam akkor és csak a nagy hatásra törekedtem. Bea néni odajött és azt mondta: Így könnyű a siker! – és mosolygott. Ma már teljesen átértékelve hallom ezt a mondatot, és úgy gondolom, hogy tudatalatti »tarisznyaként« sokszor jutott azóta is eszembe és segített meghozni egy jobb döntést komponálás közben. Ákosnak és az egész tábornak köszönhetem, hogy hat éven keresztül mindig volt egy hét, amikor feltétel nélküli támogatást és bizalmat kaptam bármilyen irányba is szerettem volna bontogatni azokat a szárnyakat."

S még mielőtt a hangszerek megszólaltak volna, Dratsay Ákos ismét mikrofont kért, és pár szóban megemlékezett a közelmúltban elhunyt zenekari tagokról: Róbert Gáborról, aki „a második hegedűsök szólamvezetőjeként írta be magát a zenekar történetébe”, Palotás József koncertmesterről, aki „többek között a ma este is elhangzó Vajda-concertino ősbemutatóján is az együttes szólóhegedűse volt”, valamint Kovács János kürtművészről, Kiss László harsonaművészről és Vereb Katalin oboaművészről. Ezt követően néhány másodperces csendben a jelenlévők rájuk is emlékeztek.

Az ünnepi hangverseny első részében a bevezető gondolatokhoz jól társulva, az emelkedett hangulatot folytatva a már említett, két fuvolára komponált concertinók – amelyeket szerzőik kifejezetten a Dratsay házaspár számára ajánlottak – csendültek fel, míg a két kortárs darab között Puccini gyászzenéjét, a Krizantémokat szólaltatták meg a kecskeméti szimfonikusok. Kocsár Miklós szomorkás, illetve Vajda János elégikus jellegű kettősversenyeiben Dratsay Ákos mellett Berényi Bea volt növendékei, Gárdai Viktória és Asztalos Vanda fuvolaművészek működtek közre.

Kocsár Miklós a fuvoláról

„A zongora után talán a legnépszerűbb hangszer; nagyon sok fiatal kedvet érez ahhoz, hogy fuvolázni tanuljon. Szerencsére a hozzá kapcsolódó irodalom is olyan, gondolok az első fénykorára, a barokk zenére, melyben számtalan, kezdők számára is eljátszható darab született. Úgy vélem, hogy a második fénykorát pedig most, a 20. században éli. Nagyon sok szerző fordul ismételten a fuvola felé.” (Tóth-Szenesi Attila: Együtt kell lélegezni a növendékkel – Délvilág, 2000. július 15.)

Rövid szünet után a koncert három vidámabb, pergő ritmusú és Kecskemét múltjához is kötődő művel folytatódott, sorrendben Felix Mendelssohn-Bartholdy h-moll vonósszimfóniája, Gustav Holst Szent Pál szvitje, valamint Kodály Zoltán Magyar Rondója hangzott el. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekart a vendégkarmester egyszerű, de kifejező mozdulatokkal irányította. Mester Dávid egyébként karmesterként nem először járt városunkban, 2021-ben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban a Cirkuszhercegnő című előadáson dirigálta a színház zenekarát. Fiatal kora ellenére már számos szakmai sikert maga mögött tudhat zeneszerzőként és karmesterként egyaránt. A Vígszínházban a nevéhez fűződik több emlékezetes színházi előadás kísérőzenéjének komponálása – Háború és béke (2017), Az öreg hölgy látogatása (2020) –, de karmesterként is jelentős színházi produkciók alkotója. A MÜPA Zeneműpályázatán 2020-ban díjat nyert az Aranykulcsocska című kamaraoperája, és a kamarazenei művét is díjazták. Kedd este is sikert aratott, a kecskeméti publikum hosszas ünneplésben részesítette a zene világnapi hangverseny valamennyi fellépőjét.