Január 23. csütörtök, Rajmund, Zelma

Művésztanárok muzsikáltak a magyar kultúra napján

2025. 01. 23., 11:03
Elődök és utódok címmel ünnepi hangversenyt rendeztek szerda este a Kecskeméti Kodály Iskolában. A magyar kultúra napja apropóján szervezett koncerten a Magyar Örökség díjas intézmény művésztanárai XX. és XXI. századi magyar zeneszerzők műveit szólaltatták meg.

Az alkalom első momentumaként a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt, azután dr. Ittzés Tamás lépett a mikrofon elé. Ünnepi beszédében a Kecskeméti Kodály Iskola főigazgatója – miután üdvözölte az intézmény Nemesszeghy Márta termében szép számban megjelent zeneszeretőket – először a magyar kultúra napja jelentőségéről szólt:

„A Himnusz mondandója mindenkinek tulajdonképpen kicsit olyan, mint ez a mai koncert, illetve az a koncertsorozat, amit a mai nappal elindítunk. Nagyon erősen szól a múltunkról és nagyon erősen üzen a jelennek és a jövőnek is. Azt hiszem, hogy olyan szöveget írt Kölcsey, amit bármikor aktuálisnak tudunk érezni.”

Ezt követően dr. Ittzés Tamás egy személyes emlékét osztotta meg a jelenlévőkkel. Évekkel ezelőtt érettségi elnökként meg akart buktatni egy jóravaló, de meglehetősen keveset tudó középiskolást. A diák osztályfőnöke azonban kérlelte, hogy ne tegye, és elmesélte, hogy a fiú mezei munka közben, traktort vezetve próbált fölkészülni a vizsgákra, ezért (is) nem tudott visszaadni semmit a tanagyagból. Megismerve az érettségiző fiatal családi hátterét dr. Ittzés Tamás esélyt kínált föl neki: ha fölmondja a Himnusz és a Szózat teljes szövegét, akkor sikeres lesz a vizsgája. „Másnap bejött, és izzadva ugyan – itt-ott kellett neki segíteni –, de elejétől a végéig elmondta a Himnuszt és a Szózatot is, és megkapta az érettségit. Azóta tulajdonképpen ő is a maga módján a kultúránk része, és azt hiszem, hogy meg is érdemli.” Gondolatait folytatva – és később az elhangzó zeneművek közötti szünetekben is ezt tette – az intézmény főigazgatója a koncerten felcsendülő darabok szerzőiről és alkotásaikról mesélt; hangulatos, színes ismertetői révén értékes zenetörténeti háttér-információkat ismerhetett meg a közönség.

A prózai bevezető percek után a zene vette át a főszerepet. A hangverseny első felében az „elődök” kompozícióit hallhatta a közönség, Lisznyai Szabó Gábor, Farkas Ferenc és Weiner Leó műveit Révész László (orgona), Dratsay Ákos (fuvola), Bozsóki Gergely (gitár), Mészáros Orsolya (klarinét) és Madarász Éva (zongora) szólaltatta meg.

A hangverseny folytatásában az „utódok”: Huszár Lajos, Fekete Gyula, valamint Balogh Máté szerzeményei csendültek fel. Utóbbi, a Kecskeméthez több szálon kötődő zeneszerző személyes jelenlétével is megtisztelte a koncertet. A kortárs komponisták darabjait Palotás Gábor (marimba), Mudrák Mariann (ének), Éliás Katalin (zongora) és Balogh-Jámbor Janka (gordonka) adta elő.

Az est a XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa, Lajtha László kamaradarabjával zárult. A francia szellem kiválóságainak tiszteletére komponált Quatre Hommages című mű két tételét Dratsay Ákos (fuvola), Szabó-Földes Mónika (oboa), Mészáros Orsolya (klarinét) és Somogyi Zoltán (fagott) játszotta el.

A magyar kultúra napi ünnepi hangverseny – amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg – valamennyi fellépője nagy sikert aratott. A Kecskeméti Kodály Iskola művésztanárainak érett, kifinomult, érzékeny játékát a közönség mindvégig őszinte örömmel hallgatta, a produkciók méltán kaptak vastapsot.