Pécsi Rita: a haragot nem szabad elnyomni, de kezelését tanulni kell

Pécsi Rita a haragkezelés létrájáról beszélt. Csecsemőkorban mindenki a létra aljáról indul, innen lehet felfelé lépegetni egyesével, ha kitartóan tanuljuk a haragban rejlő erő jó kifejezését. Az alsó szinteket a törés-zúzás, másokban és a környezetben való károkozás, durva beszéd, parttalan vádaskodás jellemzi. Ezeket fokozatosan elhagyva eljuthatunk oda, hogy megtanulunk időt adni magunknak, lehiggadunk, az adott problémára fókuszálva értelmezzük a helyzetet, adott esetben "átkeretezzük", és eljutunk a kompromisszumos, vagy legjobb esetben konszenzusos megoldásra.

Fontos a harag fizikai kicsatornázása is, testmozgással, gyerekeknél akár játékosan, de soha nem szabad megengedni, a kis gyerekeknél sem, hogy a másik elleni agresszióba torkolljon – húzta alá az előadó. Utóbbira sajnos rá is lehet szokni, hiszen az idegrendszernek azt üzenik ezek a tapasztalatok, hogy a tettlegesség hatékonyan levezeti a felgyülemlett feszültséget, vagy ahogy a magyar nyelv szépen mondja: gyűlöletet.

A haragkezelést érdemes kisebb konfliktusoknál gyakorolni, hogy élesben, nagyobb feszültség esetén is jól menjen. Arra is számítani kell, hogy a haragkezelés létrájának magasabb fokaira "nincs bérlet", azaz ha már el is értünk egy jó szintet, fáradtság, kimerültség esetén visszacsúszhatunk akár több fokot is.

Az előadás nagy érdeme volt a számos példa: szövegek, történetek, filmrészletek. Nagy hatással volt a közönségre Az élet szép című film egyik részlete, mely az átkeretezést illusztrálta egy koncentrációs tábor keretei között, szívszorító humorral.

Pécsi Rita a megbocsátásról is sokat beszélt. A harag érzelem, a megbocsátás viszont döntés, méghozzá egyszemélyes döntés – emelte ki. A megbocsátás mindenekelőtt azzal tesz jót, aki megbocsát. Nem azt jelenti, hogy mostantól együtt kávézunk, sörözünk és országos cimborák leszünk. De ha szembe jön az utcán, nem megyek át a másik oldalra, és köszönök neki. Tisztelettel beszélek vele, és – ami nehezebb – róla, imádkozom érte. A megbocsátás ugyanakkor nem törli el a fájdalmat, a következményeket és a felelősséget sem.

A harag nem párolog el magától. Ha nem bocsátunk meg, tovább dolgozik bennünk, depressziót, gyomorfekélyt vagy más bajokat okozva. Itt is szép a magyar nyelv: keserűség, neheztelés, ami visszamarad a fel nem dolgozott harag után. Passzív agresszív magatartás is hátramaradhat, tudat alatt.

Pécsi Rita egy megdöbbentő statisztikát közölt az 1960-as évekből: terroristák családi hátterét vizsgálva kimutatták, hogy mintegy 50 százalékuk lelkészcsaládból származott. A jámbor, "jó" családok, ahol nem engedik a harag kifejezését a gyerekeknek, melegágyai lehetnek a későbbi agressziónak.

Az előadó számos praktikus tanácsot is adott a harag helyes kezelésére és arra, hogyan viselkedjünk egy haragos emberrel. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha csitítani próbáljuk. Ez ugyanis azt üzeni a dühös embernek, hogy nem osztozunk a jogosnak érzett haragjában, és elbagatellizáljuk azt a fontos dolgot, aminek veszélybe kerülése miatt dühbe gurult.

A téma nagyon sokakat vonzott, a könyvtár nagyterme teljesen megtelt az előadásra. Utána is sokan mentek oda az előadóhoz könyvet dedikáltatni, beszélgetni.

A teljes előadás hamarosan elérhető lesz a Katona József Könyvtár youtube-csatornáján. Virág Barnabás igazgatóhelyettes podcastot is készített Pécsi Ritával, aki ének-zene és karvezetés szakon korábban elvégezte a Zeneakadémiát; beszélgetésük témáját a zene adta. A KTV Kiemelő című műsorának ma esti adásában pedig rövid beszélgetést láthatnak a szakemberrel a haragkezelés témájában (a videót este csatoljuk a cikkhez).