Ahol az élettelen életre kel - 40 éves a Ciróka Bábszínház

– Mit takar az a kijelentés, mely egy korábbi interjúban elhangzott, hogy a Ciróka Bábszínház 40 éve vált hivatásossá? Mitől lesz hivatásos egy bábszínház? Van köze ennek a létrehozók elhivatottságához?

– Magyarországon a 60-as, 70-es években nagyon erős volt az amatőr mozgalom, szinte valamennyi megyeszékhelyen működött felnőttekből álló bábegyüttes. A jelenlegi professzionális bábszínházaknak – kevés kivétellel – ezek az amatőr együttesek az elődjei. Alapítói többnyire képzőművészek voltak és ez nem véletlen, hiszen a bábszínház erőteljesen vizuális műfaj. A Ciróka Báron László képzőművész kezei között szökkent szárba, amely a kezdeti lépéseket iskolai szakkörként tette meg, évtizedekkel később pedig komoly hazai és nemzetközi sikerekkel rendelkező amatőr bábegyüttesként ért célba. Ez a cél nem más, mint a hivatásossá válás, amely új utat nyitott a Ciróka előtt, pontosan negyven évvel ezelőtt. Elsőként a Katona József Színház bábtagozata lett, majd rövid ideig alapítványi formában működött, végül 1992-ben önálló városi költségvetési intézményként Kecskemét bábszínháza.

A hivatásos a mi esetünkben tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tagok hivatásszerűen végzik a munkájukat. Az amatőr időszakban ugyanis minden tag munkaidő után, úgymond kedvtelésből vett részt a közös alkotói folyamatban. A hivatásos színház nem feltétlenül jelenti valamennyi tag elhivatottságát, de azok nem is maradnak sokáig a társulatban. És ha innen nézem, akkor igen, ennek a munkának igenis van köze az elhivatottsághoz. Anélkül nem lehet színházat csinálni.

– Miben rejlik a bábszínház varázslata?

– Először is arról beszélnék, miben rejlik a színház varázsa. Talán abban, hogy hasonló értékrendű emberek találkoznak a nézőtéren.

– Hogyan jelenik meg az idei repertoárban az a sokszínűség, melyre – mint azt korábbi nyilatkozatai is jelzik – törekednek?

– Előadásaink sokszínűségét a témaválasztás, a színpadra állítás, az alkalmazott bábtechnikák biztosítják. Az idei repertoárt is úgy állítottuk össze, hogy a bemutatásra kerülő előadások az előbb soroltak tekintetében változatosak legyenek. Főszerepet kapott a hazánkban kevésbé ismert árnyjáték. Színházunk művészeti vezetője, Kuthy Ágnes ennek a területnek a hazai kutatója; ő az, aki az országban ennek az izgalmas technikának a páratlan lehetőségeit a leginkább ismeri. Nagyon örülök annak, hogy ezt a gazdag tudást most a Cirókában, a Barátom a Sötét címet viselő előadásban összegzi. Lázár Ervin népszerű meséje, A Kisfiú meg az oroszlánok zenés előadásként születik meg. A boldogságárus az óvodai csoportszobák meghitt hangulatával kelt életre rövid kis meséket. A Rigócsőr király előadásban a mozgásszínházi elemek, a cirkuszi mutatványok és az élőjáték hármas egysége adja a produkció különlegességét. A Rumini többféle bábtechnikát vonultat fel, a Mikuláskuckó pedig interakciók sorára is lehetőséget biztosít.

– Hogyan maradhat korszerű egy bábszínház, a formai megoldásokon túl és azon belül mivel szólíthatja meg napjainkban közönségét?

– A korszerűségnek a formai megoldások csak részét képezik. Számomra a korszerű színház elsőként tartalmát tekintve korszerű. Ez azt jelenti, hogy a mai nézőt foglalkoztató kérdésekre reflektál. Ide tartozik a klasszikus történetek színpadra állításánál az új nézőpont beemelésének szükségszerűsége is.

– A Ciróka előadásai iskolás bérlet részét is képezik – milyen visszajelzések érkeznek ettől a korosztálytól?

– Gyakran szembe találom magam azzal a kérdéssel, hogy le tudja-e kötni a mai, okoseszközök világában felnövő gyerekeket a bábszínház. Igen, le tudja kötni. Egyetlen egy dolog kell hozzá: jó előadás. Ha az előadás találkozik a nézővel, azonnal együtt megy vele. Ezt tapasztalatból mondhatom. Ezért is van egyre inkább jelentősége azoknak az alkalmaknak, amikor a gyerekek egy közösség részeként valós élményben vehetnek részt. Olyan élményben, ahol a színpad és a nézőtér között az energiaáramlás valós térben, valós időben és valós személyek között történik.

– A jubileumi repertoárban a tematika holdudvarában olyan közös értékek, fogalmak, aktuális korproblémák és alapvető emberi sajátságok tűnnek fel, mint például: az elfogadás, az önismeret, barátság, félelem, boldogság. Miért éppen ezekre a műsoron szereplő darabokra esett a választás?

– Ezek kortól függetlenül életünk részei, fontos, hogy beszéljünk róla. A színház kiválóan alkalmas arra, hogy a nehéz vagy tabusított témákat színpadra tegyük. Játékosan, költészettel és humorral, a képzelet szabadságával.

Ezt a folyamatot segítik azok a drámapedagógus által összeállított játékos feladatsorok, amelyeket a látottak óvodai, iskolai feldolgozásához biztosítunk.

– Készülnek-e kiemelt ünnepi programmal a jubileum alkalmából?

– Háromnapos ünnepséggel készülünk. Október 16-án ünnepi műsorral, amelynek keretében bemutatjuk a Ciróka 40 évét összegző jubileumi kiadványunkat. Ezen a napon leplezzük le bábszínházunk mini kiállító terét is a Nagykőrösi utcán. A nagyközönséget közös ünneplésre szombaton és vasárnap várjuk. Szombaton délelőtt a négy éven aluliakat, este a felnőtt korosztályt, vasárnap délelőtt az óvodás és iskolás korúakat. Ezekre az előadásokra a negyvenedik születésnap alkalmából 40% kedvezménnyel lehet jegyet váltani. Az előadásokat követően közös születésnapi tortázás zárja a napot.