Honfoglalás kori sírokat tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában, amelyekből ezüst tarsolylemez, kék üvegköves aranygyűrű, aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszám, szablya, ezüst karperec, valamint itáliai pénzérmék is előkerültek.
A Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában talált 3 honfoglaláskori sír igazi régészeti csodákat tartalmazott, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel. Az egyik elhunyt harcos sírjából egy kuriózumnak számító ezüst tarsolylemezt és egy kék üvegköves aranygyűrűt is találtak.
Igazi régészeti szenzációnak számít az a három honfoglalás kori sír, melyet Akasztó határában találtak meg a közelmúltban a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. Valószínűleg egy apát, annak fiát, illetve egy oldalági rokont temettek el annak idején. A sírokat 1100 éven át senki sem bolygatta. Hogy mi okozta a halálukat? Erre is rákérdezett munkatársunk a hétfőn délután tartott akasztói sajtótájékoztatón. A 17-18 éves korában elhunyt harcos sírjában egy kuriózumnak számító ezüst tarsolylemezre és egy kék üvegköves aranygyűrűre is ráleltek. Ehhez hasonló tarsolylemezből a teljes Kárpát-medencében összesen 29-et ismerünk. Így egy kiemelkedően ritka leletről beszélhetünk. A tárgyakat restaurálják és izgalmas kutatások is folynak a sírok kapcsán.
Gyilkosság, házasságtörés, felbecsülhetetlen értékű ötvös eszközök, hatgenerációs családfa. Ez csupán pár különlegesség a Cifrapalotában péntek délután megnyílt nagyszabású, Bács-Kiskun vármegye színes történelmét feltáró és bemutató, Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás anyagából. A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatában bemutatja továbbá az avar települések alfáját és omegáját, amelyet a kecskeméti Mercedes-gyárnál tártak fel a régészek.
Gyilkosság, házasságtörés, felbecsülhetetlen értékű ötvös eszközök, hatgenerációs családfa. Ez csupán pár különlegesség a Cifrapalotában péntek délután megnyílt nagyszabású, Bács-Kiskun vármegye színes történelmét feltáró és bemutató, Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás anyagából. A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatában bemutatja továbbá az avar települések alfáját és omegáját, amelyet a kecskeméti Mercedes-gyárnál tártak fel a régészek.
Gyilkosság, házasságtörés, felbecsülhetetlen értékű ötvös eszközök, hatgenerációs családfa. Ez csupán pár különlegesség a Cifrapalotában péntek délután megnyílt nagyszabású, Bács-Kiskun vármegye színes történelmét feltáró és bemutató, Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás anyagából. A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatában bemutatja továbbá az avar települések alfáját és omegáját, amelyet a kecskeméti Mercedes-gyárnál tártak fel a régészek.
Gyilkosság, házasságtörés, felbecsülhetetlen értékű ötvös eszközök, hatgenerációs családfa. Ez csupán pár különlegesség a Cifrapalotában péntek délután megnyílt nagyszabású, Bács-Kiskun vármegye színes történelmét feltáró és bemutató, Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás anyagából. A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatában bemutatja továbbá az avar települések alfáját és omegáját, amelyet a kecskeméti Mercedes-gyárnál tártak fel a régészek.
A Kossuth tér nem csupán a hírös város mindennapi életének központja, emellett az elmúlt évtizedekben a régészek figyelmének középpontjába is került. Az 1970-es években dr. Biczó Piroska vezetésével folytatott ásatások a tér múltjába engednek mélyreható bepillantást, ráadásul az egész település történetéről is lényeges információkkal szolgálnak.
Témák:
Projektnyitó Kecskeméten
Régészeti bemutatóközpont nyílt Bugacon
Szalakóta Védelmi Konferencia Hajdújáráson
Bagolyles Topolyán
Gyarapodik a Kiskunsági Nemzeti Park ménese
Dr. Rosta Szabolcs régész, a Katona József Múzeum igazgatója tartott érdekfeszítő előadást szerda este a bugaci Aranymonostor elmúlt években feltárt kincseiről a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezésében a Főplébánia Lestár téri közösségi termében. Rosta Szabolcs elmondta: 2024 tavaszán nagyszabású látogatóközpont nyílik az Árpád-kori monostor területén.
Nagyon sűrű lakott terület volt a jelenlegi Hetényegyháza a szarmata és Árpád-korban. Erre a megállapításra jutottak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A szakemberek az M5-ös autópályát és az északi elkerülőt összekötő út kiépítése előtt, illetve a kivitelezéssel párhuzamosan végezték el 13 ezer négyzetméteren az ásatást.
Az első ismert írásos emlékek a 14. század közepétől említik Kecskemétet, már oppidumként, azaz mezővárosként. A Katona József Múzeum régészeinek ásatásai az elmúlt időszakban azt támasztották alá, hogy a terület több mint 1000 éve lakott hely, ráadásul már a korai időkben sem számított jelentéktelennek. A múzeum három régészét, dr. Rosta Szabolcsot, Wilhelm Gábort és Fazekas András Kristófot kérdezte stábunk az új eredményekről.
Bár az első írásos emlék szerint 650 éve város Kecskemét, a régészeti leletek azt bizonyítják, legalább 1000 éve folyamatosan lakják a magyarok. Ráadásul egy évezreddel ezelőtt is jelentős településnek számított ez a terület.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
