április 20. szombat, Konrád, Tivadar

Festmények Nagybányától Kecskemétig a Lechner-Ház Galériában

2023. 05. 06., 17:21
Nagybányától Kecskemétig címmel nyílt kiállítás május 5-én a kecskeméti Lechner-Ház Galériában. Itt tárta közönség elé Szabó Sándor vállalkozó, a galéria tulajdonosa azt a magángyűjtemények anyagára támaszkodó, 36 műből álló festménykiállítást, amelynek darabjai kivétel nélkül kötődnek az egykori nagybányai festőiskola alkotóihoz.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 20 képet tartalmaz

Szabó Sándor maga is gyűjtő, és érdeklődésének középpontjában éppen a nagybányai festőiskolához köthető  festmények állnak. Az időszak gazdag anyagából Borbély László művészettörténésszel közösen válogatták össze a most falakra kerülő, a nagybányai jellegzetességekről jó keresztmetszetet nyújtó kiállítást.

A kiállítás képeiből rendezettség és a béke árad. Hagyjuk, hogy hasson ránk, hogy segítse a belső békénk megőrzését. Mert ha önmagunkban nincs rend, külsőség marad minden. (…) Minden magas színvonalú kiállítás segít az embernek fölismerni, hogy az élet különös titok, hogy az élet – érték. A világ helyzete azokon múlik, akik megmutatják az élet értékeit, akik hisznek bennük
— fogalmazott megnyitóbeszédében Kecskemét kulturális életért felelős alpolgármestere, prof. dr. Sztachó-Pekáry István a kiállítás fontosságát méltatva.
”
Prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester

Az alpolgármester beszédét követően Borbély László művészettörténész röviden összefoglalta a nagybányai festőiskola történetét és hazai festészetben betöltött jelentőségét.

A kiállító művészek között Ferenczy Károly, a művésztelep egyik legnagyobb hatású alkotója hét művel szerepel. A második legtöbb művel, hat alkotással Iványi-Grünwald Béla képviselteti magát a tárlaton. Ő volt az, aki a nagybányai kolóniából holdudvarával együtt kiválva, 1909-ben megalapította és 1919-ig vezette a Kecskeméti Művésztelepet.

Ugyancsak erőteljes kecskeméti kötődése van Perlrott Csaba Vilmosnak is, akinek öt képéből három kecskeméti vonatkozású. Nagy Oszkárnak, aki az I. világháborút követően rövid ideig a Kecskeméti Művésztelepen is dolgozott, három műve látható a kiállításon. Ott van a kiállítók névsorában az alapítók közül például Réti István, aki később a Képzőművészeti Főiskola rektora lett.

Jó művekkel szerepel a kiállításban a bácsalmási születésű Boromissza Tibor. A további neves alkotók között van a teljesség igénye nélkül Galimberti Sándor, Glatz Oszkár, Ziffer Sándor és Hollósy Simon is, akinek a fejéből kipattant a festőiskola létesítésének gondolata. Hollósy Iványi-Grünwald Bélával közösen levélben fordult Nagybánya polgármesteréhez, kérve és kezdeményezve a festőkolónia létesítését és befogadását. Az érvek között hangsúlyosan ott szerepelt a Dél-Franciaországra emlékeztető, varázslatos táj, amelyről Réti István így írt:

„Nagybánya szép, festői motívumokban oly gazdag, hogy ritkítja párját. Egyik oldalán a lapály, amerre az alföld akadálytalan látóhatára nyílik, másik felén óriási félkörben hullámos, fürtös,  szép hegyek. Rézfedelű tornyai, ódon házai fölött felhőként úszik a történelem hangulata. A várost északról és keletről őrzik a hegyek… Lejtőik lábán szelíd gyümölcsös kúszik a meredek szőlőtáblákig, homlokukat öreg fák, a biblikus komoly gesztenyések koronázzák. Mögöttük sorakoznak magasabb hullámokban a bükkös-tölgyes bércek, s egészen fönt, valamennyinek a feje fölött kéklően a Feketehegy, a Rozsály és a Gutin óriási, sziklapúpos háta…”

A magyar festészet egyik meghatározó jelentőségű csoportosulását bemutató kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Lechner-Ház Galériában, a belvárosi Görögtemplom utcában.