Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a Wojtylában

Jézust szülei negyven nappal születése után mutatták be a jeruzsálemi templomban, ma erről emlékeznek meg a keresztények. A katolikus hívők ezt az ünnepet Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének hívják. Jézus ekkor találkozott először az emberekkel, akikért megtestesült. A hagyománynak megfelelően Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává.

Az ünnepnapot a Wojtyla Barátság Központban is megünnepelték. A mai eseményen Lévai Jánosné tanácsnok beszédében kifejtette, az ünnep legfőbb kelléke a gyertya, az áldozatkészség szimbóluma: elég, megsemmisül azért, hogy fényt adjon. Ilyenkor azért szentelünk gyertyát, hogy az isteni fény a szívünkbe áradjon. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább János István tanácsnok is.

Az önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy mindannyian várjuk a világosságot az életünkbe. Amikor egy gyertyát meggyújtunk, a gyertyagyújtás pillanata minden alkalommal szeretetteljes pillanat.

Dr. Jeney Gábor soltvadkerti plébános elmondta: Jézus mindnyájunknak azt a küldetést adta, hogy legyünk világosság a környezetünk számára, mi is vigyünk fényt a környezetünkbe. Mint fogalmazott: a Wojtyla Barátság Központ maga is a gyertya szerepét tölti be, fényt visz a magányba, a szegénységbe és a rászorultságba. Az esemény fénypontjaként az atya megáldotta a jelenlévőket és elvégezte a gyertyaszentelés szertartását is.