Ízek, dallamok, viseletek hozták el Erdélyt Kecskemétre
A kiállítás Pitlik-Sipos Eszter gyűjteményének egy keresztmetszetét mutatja be. A nyíregyházi néptáncoktató a kalotaszegi viseletbe szeretett először bele, ez indította el a gyűjtés útján. Ma már több mint 200 teljes viselettel büszkélkedhet, ebből 100 rend az, amit kiállításokon is bemutat.
Kecskemétre 15 viseletet hozott, melyek Erdély egész területét – pontosabban a Partiumtól egészen Moldváig terjedő hatalmas területet – bemutatják, természetesen a teljesség igénye nélkül. Többek között mérai, magyarpalatkai, széki, csíki, gyimesi viseleteket csodálhatunk meg, melyeket a leányok, a középkorú és idős asszonyok hordtak különböző ünnepek alkalmával.
A Népi Iparművészeti Gyűjtemény udvarán egész délután készültek a finomságok. A Kalotaszentkirályról elszármazott, Kecskeméten élő népi iparművész, Lovász Ibolya néni fáradhatatlanul készítette a puliszkát.
Mint megtudtuk, a juhtúró és a kukoricaliszt is otthonról, Kalotaszegről érkezett, mint ahogyan a csipkebogyólekvár is, mely különleges csemege a puliszkára. Kürtőskalácsot, pálinkát is lehetett fogyasztani – utóbbit kecskeméti manufaktúra kínálta.
A kiállításmegnyitó és a tárlat megtekintése után az udvarra kilépve már kalotaszegi hajnali szólt a színpadról a Por együttes jóvoltából.
A banda koncertjén ezután Erdély különböző tájegységeinek muzsikája csendült fel a legmagasabb színvonalon.
A Kecskemét Táncegyüttes tagjai már a megnyitón ropták, és később az udvaron is több táncot mutattak be Erdélyből. Az együttest nem akárkik képviselték: Lukács László művészeti vezető, felesége Lukácsné Haránt Eszter, lányuk Lukács Anna Eszter, valamint Böde István Gábor hozták el Erdély táncait, különféle felállásokban.
A koncert és táncbemutató után rövid táncoktatásba is bekapcsolódhattak az érdeklődők, továbbra is élő zene mellett.
Az időjárás kegyes volt, a beharangozott eső csak este érkezett, így csak a kertmozi-programot kellett bevinni az épületbe. Az Erdély: ég és föld között című ismeretterjesztő film 90 perces rendezői változatát nézhettük meg egy rövid felvezető beszélgetés után, melyben Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum osztályvezetője kérdezte Bárány Krisztián társrendezőt, forgatókönyvírót a film elkészülésének körülményeiről, a film céljáról.
Bárány Krisztián a film megtekintése után is sok kérdést kapott, ezúttal már a közönségtől. A lélegzetelállító drónfelvételeket felhasználó film Székelyföld természeti és kulturális értékeit mutatja be Reviczky Gábor Kossuth-díjas színművész gyönyörű narrációjában. A közönség nagyon hálásan fogadta a filmet, a megfogalmazott észrevételek, kritikák a téma iránti elkötelezettségből fakadtak.
Volt, aki szívesen látta volna megszólalni az meginterjúvolt erdélyi embereket, akik a filmben nem látszanak, mondandójukat a narrátor tolmácsolja. Egy néző szerint "amerikai jellegű" a film stílusa; erre Bárány Krisztián elmondta, hogy szándékosan választották ezt a stílust, hiszen kifejezett céljuk a nyugati közönséghez is eljuttatni az alkotást. Erre azért van szükség, mert az Erdélyről készült külföldi filmek többsége gyakorlatilag kihagyja az erdélyi magyarság bemutatását – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Székelyföldet bemutató jelen epizód mellett további három készült, melyek Erdély többi tájegységének értékeit tárják a néző elé.
A "Ha kiindulsz Erdély felől..." című tematikus erdélyi délutánról a Kecskeméti Televízió rövid tudósítása és hosszabb anyaga, valamint kollégánk élő bejelentkezése alább látható.