Meghitt ökumenikus megemlékezést tartottak a köztemetőben
A megemlékezés László Júlia szavalatával vette kezdetét. A Kecskeméti Színjátszó Műhely ifjú tagja nagy érzékenységgel adta elő Reményik Sándor Jégvirág című versét, felkészítő tanára Orbán Edit drámapedagógus volt.
Szavalatát követően népdalokat hallhattunk a Kodály Iskola tanulói, Pencz Janka és Komlósdi Sára előadásában.
A történelmi egyházak képviseletében elsőként Feczák László görögkatolikus parókus osztotta meg gondolatait.
Felidézte a naimi ifjú föltámasztásának evangéliumi történetét, majd Szent Ágostont idézte, aki halálakor azzal buzdította szeretteit: ne azt nézzék, aki most, hanem azt, akivé majd válik. – Az örök élet hite kiszorítja szívünkből a halálfélelmet – fogalmazott Feczák László.
Ezután Péntek Zsolt római katolikus pap elmélkedését hallhatták a jelenlévők. – Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életre – idézte Péntek atya Jézus szavait János evangéliumából. Felidézte első személyes tapasztalatát a halálról, amikor gyermekként ő tartotta a keresztet dédmamája temetésén.
Hajduch-Szmola Patrik evangélikus lelkész a Jelenések könyvéből idézte a mennyei Jeruzsálem leírását: – Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság.
A földi életben azonban nem tehetünk mást, mint hogy ki kell bírnunk és át kell vészelnünk elvesztett szerettünk hiányát.
Fontos azonban, hogy ne állandóan az emlékeinkben éljünk. Az emlékezésnek megvannak a különleges órái, ilyen a mai nap is – mutatott rá Hajduch-Szmola Patrik.
Varga Nándor református lelkész a Rómaiaknak írt levélből idézte Szent Pál szavait a régi ember haláláról: – Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él. Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban.
Varga Nándor kiemelte, hogy itt és most kell döntenünk Krisztus mellett, és át kell adnunk életünket Isten kezébe.
A lelkészi beszédek után Valasek Zita, a Kecskeméti Színjátszó Műhely tagja előadásában hallhattunk részleteket Márai Sándor Füves könyvéből, majd újabb népdalok következtek Pencz Janka és Komlósdi Sára tolmácsolásában.
A meghitt megemlékezés a második világháborús emlékmű és az '56-os kopjafa megkoszorúzásával zárult.
Tóth Enikő fotógalériája az alábbi képre kattintva érhető el:
