A 2025-ös Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében megvalósított programjaival kiemelkedő eredményt ért el a kecskeméti polgármesteri hivatal. A szakmai értékelés alapján a hivatal által szervezett akció első helyezést érdemelt ki a Közigazgatási szerv, hatóság kategóriában, ami visszaigazolta, hogy a szemléletformáló programok szakmailag megalapozottak és a gyakorlatban is eredményesek voltak. A verseny különösen nagy mezőnyben zajlott: Magyarországon összesen 589 hulladékcsökkentési akció valósult meg az Európai Hulladékcsökkentési Hét során.
Január 11-ig pályázhatnak önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek a 10 millió Fa Alapítványhoz fák és Miyawaki minierdők telepítésére. A 2026-os Nemzeti Faültetés napja alkalmából kiírt pályázatra facsemeték, védőeszközök és ültetési anyagok mellett előfinanszírozott pénzbeli hozzájárulásra is lehet pályázatot benyújtani.
Kecskeméten január elején megkezdődött a karácsonyfák elszállítása. A szolgáltató január 5-étől városrészenként, a megszokott hulladékszállítási napokon gyűjti be az ünnepek után kidobott fenyőfákat.
Önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek is pályázhatnak fák és Miyawaki minierdők telepítésére a 2026-os Nemzeti Faültetés napjára a 10 millió Fa Alapítványhoz. Íme a részletek
Háromszáz magyar település lakói szabadulnak meg az utcáikon dübörgő kamionoktól napokon belül - írta Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden közzétett Facebook-bejegyzésében. Az új rendszer 14 vármegyei települést is érint.
Kecskemét felvette a kesztyűt az éghajlatváltozás elleni harcban. Évről évre bővült a település zöldfelülete. Hétfőn délelőtt mintegy 5000 négyzetméternyi térségben 3200 fát és cserjét ültettek el a Mindszenti krt. - Mester utca sarkán lévő térségben.
Kecskemét Megyei Jogú Város Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervéről (ZIFFA) adott tájékoztatást szerdán délután Győri András városi főtájépítész és Burszki Darinka, a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. főkertésze a CiVilla Közösségi Házban. A tájékoztatás fókuszáltan az ökológiai zöldfelület üzemeltetésről és fenntartásról szólt.
Karácsonyfa környezettudatos módon: hogyan valósítható meg? A műfenyő, a vágott fenyő vagy az élő, földlabdás fa a jobb megoldás, ha a környezettudatosság jegyében szeretnénk karácsonyfát állítani? Földlabdás fenyő esetén mire kell ügyelni az ünnepek alatt, azt követően pedig hol és hogyan tudjuk gondozni a fát Kecskeméten, amennyiben nincs lehetőség arra, hogy kiültessük? Mindezekre kerestük a választ a KTV vendégével, Farkas-Barta Katával, a Zöld Küldetés Egyesület vezetőjével.
Egyhangúlag döntött a csütörtöki közgyűlés a város Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervéről, az a ZIFFÁ-ról. A program célja, hogy enyhítsük a klímaváltozás hatásait, ezzel együtt növeljük Kecskemét élhetőségét. Ennek érdekében jelentősen növelnék a zöldfelületek arányát a városban.
Kísérleti jelleggel új, természetközeli zöldfelület-fenntartási módszert vezetnek be Kecskeméten. A város több pontján nem szállítják el az avart, hanem aprítva helyben hagyják, hogy javítsák a talaj állapotát és segítsék a helyi élővilágot. A módszer a klímaváltozás hatásaira reagál és hosszú távon a zöldterületek megőrzését szolgálja. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be a Kecskeméti Médiacentrumnak.
Rakéta porszívó, BRG kazettás magnetofon, szovjet mixer gép, orsós magnó, elektronikus írógép, sok évtizedes számítógép alkatrészek, Brick Game TETRIS, diavetítő. Ezek és egyéb régi, de sokakban nosztalgiát kiváltó tárgyakból nyílt tárlat a városházán hétfőn délután az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében.
Településhálózatok mint erőforrások címmel tartottak ma (csütörtök) konferenciát az Aranyhomok Hotelben, amelyet a Klímabarát Települések Szövetsége szervezett. Az eseményen részt vett Gaál József alpolgármester, aki Kecskemét fenntartható fejlődését szolgáló tematikus célokról beszélt a közönségnek.
Erdőt járni sokféleképpen lehet. Van, aki kirándulni megy, más kutyát sétáltat, lehet gombát szedni, termést gyűjteni, és ma már azon se kell csodálkozni, ha valaki fürdőzni jár a természetbe. Az erdőfürdőzés Japánból indult, de ma már szerte a világban gyakorolják jótékony hatásai miatt. Kecskeméten négy éve vezet ilyen sétákat Pálinkás Mária és Dudvai Márta, akik novembertől az Aktív Kecskemét program keretein belül is tartanak erdőfürdőket. Legutóbb mi is elkísértük őket, hogy megmerítkezzünk a Kecskeméti Arborétum gyógyító, stresszoldó energiáiban.
Melyek azok a jó példák, jó gyakorlatok, amelyek segítségével megfelelően lehet gazdálkodni a lehullott csapadékkal? Hol vannak esőkertek, mi a jelentőségük? Az elsivatagosodó Homokhátságon hogyan lehetne csökkenteni a negatív folyamatokat. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is szó esett a Zöld-kék infrastruktúra és klíma alkalmazkodás című európai uniós programon, amelynek az egyik állomása Kecskemét volt.
Az őszi madárvonulás egyik leglátványosabb eleme a darvak vonulása. A Hortobágy után a szegedi Fehér-tó is fontos pihenő- és gyülekezőhelyük. A Kiskunsági Nemzeti Park a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel idén is közösen szervezte meg a daruleseket.
A KEFAG Zrt. közérdekű küldetésének tekinti a Duna–Tisza közi térség erdeinek megőrzését, fejlesztését és természetközeli kezelését. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állította az alföldi erdőket: a tartós aszályok, a csökkenő talajvíz, valamint a szélsőséges időjárási és ökológiai hatások miatt évtizedek munkája kerülhet veszélybe. E kihívásokra adott szakmai válaszokat, alkalmazkodási stratégiákat mutatja be a KEFAG Zrt. és az Erdőmánia új filmje „Erdők a Homokhátságon – jelen és jövő” címmel.
Kecskeméten is erőteljesen elindult a lombhullás, amely a színes látványon felül a Városüzemeltetésnek és minden kertesházban, illetve társasházban élőnek sok munkát jelent.
A helyi lakosok és a rendszeresen ott kirándulók már felfigyelhettek arra, hogy a Kolon-tó vízszintje rendkívül alacsony. A nádasok szárazon állnak, a kotort, állandó vízborítású részein is már előbukkan a meder. Mi történik és lehet-e valamit tenni ez ellen?
Az őszi időszak fokozott madárinfluenza kockázata miatt dr. Nemes Imre országos főállatorvos október 10-től megelőző intézkedéseket rendelt el a magas kockázatúnak azonosított vármegyékben. A kereskedelmi célból tartott baromfi-állományokat kötelező zártan tartani, míg az egyéb gazdaságokban a zárt helyen történő etetést és itatást kell biztosítani.
Szigorodtak a hulladékszállítás szabályai október elsejétől. Ha nem csukódik le a kuka fedele, vagy túlsúlyos az edény, a szemétszállítók akár ott is hagyhatják a hulladékot. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. új szabályozása országosan egységesíti a rendszert – de a cél nem a büntetés, hanem a tudatosabb hulladékkezelés. A változások a gyűjtés módját, a súlykorlátozást és a többlethulladék kezelését érintik.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
