Zöld, élhető, modern - Bemutatták a Homokbányára tervezett új városközpont koncepcióját
A Neumann Egyetem nem csak a helyszínt biztosította a bemutató számára, hiszen az egyetem alapítványa fogta össze a kétéves tervezés folyamatát is. A koncepció kidolgozásával Zoboki Gábor Kossuth- és Prima Primissima-díjas építészt és csapatát bízták meg.
Zoboki Gábor prezentációjában kiemelte: egy olyan új városközpont jöhet létre Homokbánya területén, melyben a fenntarthatóság nem csak szlogen. A wise citynek, azaz szabad fordításban tudásvárosnak nevezett projekt lakóingatlanokat, irodaházakat, kereskedelmi, szolgáltató, valamint kulturális-szórakoztató egységeket foglalna magában, jelentős zöldfelületekkel. Központi része lenne az új városrésznek egy főtér, melyen egy kulturális eseményeknek, konferenciáknak otthont adó új rendezvényközpont épülne. Ez utóbbi régi hiányossága Kecskemétnek – mutatott rá Szemereyné Pataki Klaudia.
A már meglévő vasúti pálya kihasználásával kötöttpályás közlekedés könnyítené az utazást Izsák felől Homokbányáig, majd onnan tovább a városközpont felé, ezzel tehermentesítve a közutakat – mondta a polgármester. A másik fontos közlekedési fejlesztés Homokbánya jobb összekötése lenne a Déli Iparterülettel – tette hozzá.
Szemereyné Pataki Klaudia jelezte azt is, hogy a mintegy 200 hektáros terület tulajdonjogi szempontból előnyös helyzetben van, hiszen jelentős részben a város, illetve az egyetem tulajdonában áll. Ez jelentősen megkönnyíti a fejlesztéseket. A következő lépésben megkezdődhet a tervek konkretizálása, valamint a privát befektetők bevonása, akiket immár kész koncepcióval tudnak fogadni.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a legfrissebb KSH-adatok szerint Kecskemét lakossága az elmúlt időszakban stagnált, szemben a többnyire fogyó magyar nagyvárosokkal. A következő években pedig, köszönhetően a Mercedes-gyár bővítésének és más ipari fejlesztéseknek, legalább 5.000 új munkahely jöhet létre, gyarapítva a város lakosságát. Az egyetem fejlődésével az egyetemisták száma is várhatóan növekedni fog Kecskeméten. Mindezek fényében reális cél egy új városközpont kialakítása, mely vonzó letelepedési lehetőséget kínál Kecskeméten.
Zoboki Gábor kiemelte, hogy a kortárs építészeti gondolkodást a hagyománytisztelettel ötvözte. Mint mondta, bár Budapesten él és dolgozik, édesapja tiszakécskei születésű és gyerekkorában sok időt töltött a tanyavilágban, így "kvázi hazajött" Kecskemétre. A koncepció kidolgozásakor figyelembe vette a Kecskemét és környéki élet "földközeliségét", természetszeretetét és hagyományait. Az új városrészhez egy nagyobb zöld terület kapcsolódhat, mely a sport- és rekreációs tevékenységeknek adhat helyet, közösségi kertekkel, kis gyümölcsösökkel.
A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy folytatódik a CAMPUS második ütemének kivitelezése. A kollégium fejlesztése mellett az egyetem duális képzésben betöltött szerepét erősítendő épül egy Innovációs Tér, melybe a térség vezető piaci szereplőit várják bérlőként. Továbbá az egyetem K+F+I tevékenységét fejlesztve a GAMF campus átépítésével létrehozza a Neumann Innovációs és Technológiai Tudásparkot (NIT). A Tudáspark a hazai és nemzetközi cégek bevonásával erősíti majd a kecskeméti térség regionális és nemzetközi pozícióját, kapcsolódva az egyetemi kutatásokhoz és oktatáshoz.
Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy mára az életközpontú, fenntartható, okos technológiai megoldásokat kínáló városok lettek meghatározóak, azok a középvárosok, ahol az egyetem és a város szorosan együttműködik. A Neumann-modell lényege, hogy az egyetem, a város és a stratégiai cégek együttműködésével egy tudás-ökoszisztéma jöjjön létre, ennek egyik úttörője lesz Kecskemét.