Dr. Szobonya Zoltánra emlékeztek Kecskeméten

Dr. Szobonya Zoltán ügyvéd, az 1956-os forradalom mártírja. A jánoshalmi és mélykúti forradalmat vezette, a polgári demokráciáért küzdött, de politikai ellenfeleit is megvédte. 1958 szeptember 29-én Kecskeméten kivégezték, 48 évesen. Halálának 65. évfordulóján ünnepi megemlékezéseket tartottak Kecskeméten. 

A Neumann János Egyetem könyvtárban a megjelenteket Kissné Szobonya Csilla, dr. Szobonya Zoltán lánya köszöntötte. Beszédében kiemelte: 2009 óta gyűlnek össze az emlékhelyeken vàrosszerte, hogy édesapjàról emlékezzenek, aki mindvégig a forradalom igazságát képviselte, s akit 65 évvel ezelőtt reggel fél 7 -kor felakasztottak.

A megemlékezésen az egyetem nevében Kötél Emőke, az NJE Könyvtár és Információs Központ igazgatója emlékezett, aki elmondta: a vértanú halált halt Szobonya a forradalom első napjától egy igazi demokrácia megteremtésen dolgozott. 

Dr. Bank Barbara történész, a NEB tagja beszédében úgy fogalmazott: 65 évvel ezelőtt egy értékes ember elveszett a magyar nép számára. dr. Szobonya Zoltán élete példát mutat, emlékét őrizni hazafias kötelesség.

Az eseményen dr. Szobonya Zoltán dédunokái Aradczky Marcell és Aradczky Olívia versekkel rótták le tiszteletüket, Szabó Sándor tárogatóművész szép dallamokkal működött közre. A megemlékezést követően megkoszorúzták az Izsáki útról nyíló dr. Szobonya Zoltán utcában lévő emlékkövet.

A megyeházán is megemlékeztek dr. Szobonya Zoltánról és a megye áldozatairól

A megyeháza dísztermében délután 14.00 órától tartottak emlékező ünnepséget. Az esemény a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, melyben az Aurin Leánykar is közreműködött Durányik László vezényletével. A leánykar az ünnepség további részén is több kórusművet adott elő, majd végezetül a Szózat közös eléneklésében is részt vett.

Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus áldozatainak száma világszerte meghaladja a százmilliót.

Beszéde után Bánföldi Szilárd színművész olvasott fel részletet dr. Oláh Vilmos, „a forradalom sebésze” 1956-os budapesti visszaemlékezéseiből, melyekből megelevenedett a forradalom légköre, szinte tapinthatóvá vált az akkori felfokozott hangulat. Az akkoriban fiatal orvosként a Péterfy kórházban dolgozó dr. Oláh Vilmos visszaemlékezésből kiderült, hogy ugyanolyan ellátásban részesítették a megsebesült magyarokat és a szovjet katonákat, bár a forradalom leverése után éppen azzal vádolták meg a kommunisták, hogy a szovjet sebesülteket hátrányos megkülönböztetésben részesítette.

A szubjektív visszaemlékezés után a makacs, sokkoló tények kaptak főszerepet dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja előadásában, melyben azokat a megpróbáltatásokat részletezte, amelyeket a megyében élő parasztságnak el kellett szenvednie a Rákosi-rendszerben. A száraz számok mellett konkrét történeteket is felidézett, melyekből kiderült, milyen – esetenként középkori – módszerekkel tették tönkre a kuláknak bélyegzett gazdákat.

Végül dr. Szobonya Zoltán lánya, Kissné Szobonya Csilla idézte fel „a kulákok védőszentjének” is nevezett édesapja alakját, aki az 1956-os vidéki forradalom egyik legnagyobb mártírjává, emblematikus alakjává vált. Dr. Szobonya Zoltánt, Jánoshalma egykori jegyzőjét éppen 65 évvel ezelőtt, 1958. szeptember 29-én végeztek ki Kecskeméten, 48 éves korában. „A hazámért és Jánoshalma népéért!” – ezek voltak utolsó szavai. Kissné Szobonya Csilla felidézte: 12 felfegyverzett karhatalmista jött el jogász édesapjáért, akinek védőügyvédjét a per után letartóztatták. Dr. Szobonya Zoltánt 1989-ben rehabilitálták, családja a 301-es parcellában temette újra.

A megyeházán tartott ünnepségen sor került a Dr. Szobonya Zoltán Emléklapok átadására is. A megyei közgyűlés 2016 óta fejezi ki elismerését és megbecsülését a kommunista diktatúra 1945 és 1961 közötti időszaka áldozatainak és hőseinek. A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés döntése alapján idén harmincan vehették át ténylegesen, illetve jelképesen az emléklapot: dr. Horváth Teréz (Baja), Preininger György János (Baja), Balog Lajos (Kiskunmajsa). Posztumusz: Paulisz Lajos (Hajós), Csóti Ágnes (Drágszél), Tóth Kálmán (Szakmár), Horák Jenő (Szank), Frittmann József (Soltvadkert), Szabadi Ferenc (Soltvadkert), Szabadi János (Soltvadkert), Dudás Jenőné (Tázlár), Oszlányi Pálné (Tázlár), Oszlányi Pál (Tázlár), Dudás József Dávid (Tázlár), Mészáros Imre (Tázlár), Csepregi Lajosné Debreczeni Teréz (Solt), Hegedűs István (Kisszállás), Keleti István (Kecel), Gausz István (Hajós), Beck István (Hajós), Holczimmer Mihály (Tázlár), Fenyvesi János (Tázlár), Lajter Mátyás (Tázlár), Fejes Ferencné Hirsch Katalin (Tázlár), Hirsch Konrád (Soltvadkert), Jeney Béla István (Tázlár), Jeney Mihály Gábor (Tázlár), Lázár Jenő (Tázlár), Pintér Péter (Tázlár), Dani Dezső (Tázlár).

Megemlékezés a börtönnél

Délután a Bács-Kiskun Vàrmegyei Büntetés-végrehajtási Intézet falán elhelyezett emléktáblánál emlékeztek meg a 65 éve, hamis vádak alapján kivégzett vértanúról. Az emléktáblát 30 éve avatták fel annak az épületnek a falán, ahol kivégezték dr. Szobonya Zoltánt. Kissné Szobonya Csilla, az édesapja emlékére szervezett ünnepségen személyes történetekkel emlékezett. Beszédében azt mondta: erő és hit kell ahhoz, hogy az 56- os lángot őrizni tudjuk. Kiemelte: a mai napon emlékezünk nemzetünk hősi helytállására és a forradalom minden résztvevőjére.

Bányai Gábor, kormànybiztos közel 20 éve vesz részt a megemlékezéseken, jól ismeri a Szobonya családot. Emlékeztetett: dr. Szobonya Zoltán nem csak hős, hazafi és mártír volt, hanem férj és apa is. A család utat nyitott az igazi hazaszeretetnek számunkra. 

– 1958 szeptember 29-én egy szerelem szakadt meg, egy akkor csodálatos élet. Ha nem így történik, mindenki a csodájára járna, hogy két ember hogy tudta így egymást szeretni. Legfőképpen ezt látom ebben a mártírhalálban, tragédiában - fogalmazott Bányai Gábor.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszédében kifejtette:az 56–osok, köztük dr. Szobonya Zoltán, áldozatvállalása a mi szabadságunk gyökere.

– 1956 bizonyította, hogy a totalitárius eszmékkel szemben igenis létezik, létezhet a nemzeti közösség, hogy nemcsak emberként, hanem magyarként is van helyünk a világban – emelte ki Máthé Áron.

Az emlékező beszédeket követően átadták a dr. Szobonya Zoltán emlékérmeket azoknak, akik sokat tettek a magyarságért a forradalom es szabadságharc hőseinek emlékének megőrzéséért. Emlékérmet kapott Horváth Szilárd szerkesztő-  műsorvezető, Szabó Sándor tárogatóművész és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatói és munkatársai. Az emlékérmet nevükben Máthé Áron, elnökhelyettes vette át.

A megemlékezés végén megkoszorúzták a Bács-Kiskun Vàrmegyei Büntetés-végrehajtási Intézet falán elhelyezett emléktáblát, amely mementoként öregbíti dr. Szobonya Zoltán szellemi és erkölcsi hagyatékát. Az emléktábla megörökíti a mártirhalált halt hős híres mondatàt: “Inkább becsületben meghalni, mint becstelenül élni.”