November 24. vasárnap, Emma

Szemereyné Pataki Klaudia: „1956-ban történelmet csináltunk!”

2023. 10. 23., 19:08
„Egy kis nemzet legyőzte a gonosz hatalmas birodalmát. Akkor és ott, a mi parittyánkból kihajított kőtől megroggyant a vörös Góliát.” Ezzel kezdte beszédét Szemereyné Pataki Klaudia a mai, október 23-ai megemlékezésen. Kecskemét polgármestere kiemelte: „Emlékezzünk hát a lehetetlent nem ismerő, erejükön felüli áldozatot vállaló, bátor magyar harcosokra, akik mindezt kivívták nekünk.”
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 48 képet tartalmaz

A város vezetője úgy fogalmazott, „Oly’ sokszor próbálták a magyarokat leigázni keletről és nyugatról egyaránt. Oly’ sokszor akarták elvenni tőlünk nemcsak a jelenünket, hanem a jövőnket is. Oly’ sokszor akartak bennünket elsöpörni e Föld színéről. De mindannyiszor sikertelen.” Majd hangsúlyozta, „azok a srácok és lányok megmutatták a világnak, hogy nemzetünk szabadnak született, hogy a magyar, ha az életéről, jövőjéről van szó, akkor nem ismer lehetetlent, és hogy mindig, mindenkor győzedelmeskedünk, mert az igazság a mi oldalunkon áll.”

Nekünk, magyaroknak ugyanis minden más nemzetnél fontosabb a szabadságunk. Ha szabadság van, minden van: béke, gyarapodás és jövő. Most szabadok vagyunk, ezért élhetünk boldogan, békességben, saját és gyermekeink jövőjét tervezve itt a szabad világ kellős közepén, Kecskeméten. Nincsen szabadság hazaszeretet és összefogás nélkül. Csak az a nép szabad, amelyik szereti a hazáját, és szereti önmagát is. Ez egy olyan igazság, amit mi magyarok véstünk bele a történelemkönyvekbe. Ezért a mi szívből jövő kötelességünk is ezt az igazságot tovább éltetni
— szögezte le Szemereyné Pataki Klaudia.
”

A polgármester beszélt a szomszédban és a Közel-Keleten dúló háborúról, valamint a nyugatról közelítő, családjainkat, kultúránkat, hitünket romboló viharról is. Az elöljáró azt is hangsúlyozta, hogy nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a Biberachok mellett sem, akiknek a haza és annak szeretete semmit sem mond. Nem mehetünk el a múlt körülöttünk lengő árnyai, az ellent kiszolgáló árulók mellett sem, akik a szabadságot lecserélnék a szabadosságra, akik a jövő helyett a múlt, mégpedig a sikertelenséggel és elnyomatással járó közelmúlt felé fordulnának. – Köztünk járnak, és mérgezni próbálják közösségeinket, a legkisebbektől, a családoktól kezdve a legnagyobbakig, egész Kecskemétig – fogalmazott.

A gonoszt sokszor legyőztük. 1956, 1989, 2010. Most is képesek vagyunk rá. (…) Együtt erő vagyunk, amely Kecskemétet szabaddá és erőssé teszi! Őrizni a lángot, melyet hőseink gyújtottak szívünkben, erősíteni a közösségünket, mely pajzsként védi szabadságunkat – ez most mindannyiunk közös dolga. Most már a mi dolgunk, hogy éltessük a forradalom lángját, azaz: ne csak emlékezzünk a hőseinkre, hanem emlékeztessük a következő generációkat is rájuk. Aktívan álljunk ki azon értékek mellett, amelyekért ők küzdöttek, és amelyek Kecskemétet azzá a hellyé tették, amilyennek most ismerjük és szeretjük. Csapjunk oda és győzzük le végleg a múlt árnyait, körülöttünk szaglászó, hol vörösbe, hol zöldbe, hol pedig a szivárvány színeibe burkolózó helyi szolgáit, neveljük gyermekeinket és unokáinkat ebben a szellemben igaz magyaroknak!
— hangsúlyozta Szemereyné Pataki Klaudia.
”

Kiemelte: „Nézzünk egymás szemébe, kapaszkodjunk egymásba, hozzunk létre egy olyan erős, elszakíthatatlan köteléket, amellyel körbefonjuk szeretett otthonunkat, megvédve őt a jövőnknek. 2024-ben nagy és fontos döntések várnak ránk. Választanunk kell a békés és szabad jövő, valamint az elnyomást és szétszóratást jelentő, fenyegető múlt között.”

Az „Üdvözlégy, magyar nép!” elnevezésű rendezvény egy félórás műsorral vette kezdetét melyben közreműködtek a Kecskemét City Balett táncművészei, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozatának tagjai, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar vonósnégyese, a Kecskemét Táncegyüttes, a Kecskeméti Énekes Kör Erdei Péter vezényletével, a Kecskeméti Színjátszó Műhely, valamint a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium színjátszó műhelye. A műsort Barta Dóra, Harangozó Gyula-díjas érdemes művész rendezte. Az eseményen közreműködött továbbá a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület. A megemlékezést követően koszorúzásra került sor az 1956-os emlékműnél.