Hogyan bontakozott ki a rajzfilmek iránti szeretete és elhivatottsága?

Gyerekként én is a híres magyar rajzfilmeken nőttem föl, többek között a kecskeméti stúdió alkotásain. Nagyon szerettem rajzolni, és azt már kamaszként tudtam, hogy legalábbis hobbiszinten felnőttként is szeretném folytatni az alkotást. Általános tanrendű, tehát nem művészeti gimnáziumba jártam Pakson, a rajzszakkört ugyanakkor szorgalmasan látogattam. Érettségi előtt kaptam biztatást, hogy akár hivatásomként is foglalkozhatnék ezzel. A kecskeméti rajzfilmstúdiót egy rajztanár-alkotóművész rokonunk ajánlotta édesapám figyelmébe. A gimnázium befejezése után egyből jelentkeztem ide, és fel is vettek. Ez azt jelentette, hogy 18 évesen megkezdtem a pályámat.

Nem akart továbbtanulni?

Akkoriban az Iparművészeti Főiskolán volt animációs képzés, de ott inkább elvont művészfilmek készítése volt fókuszban. Hozzám már akkoriban az igényes, de széles közönségnek szóló filmek készítése állt közel. A Macskafogót például 1986-ban mutatták be, és szinte azonnal kultfilmmé vált. Ez az irány érdekelt inkább. Úgy voltam vele, hogy beletanulok a szakmába Kecskeméten, és később még mindig képezhetem magam egyetemen. Egész pályám során az élethosszig tartó tanulás híve voltam, számos fontos tanfolyamot, képzést végeztem el az évek folyamán, többek között a digitális animáció, a programozás és az AI területén. Jelenleg a budapesti Milton Friedman Egyetem végzős hallgatója vagyok kommunikáció és médiatudomány alapszakon, kreatívipar specializáción. Már most sok hasznát veszem az ott tanult tárgyaknak a munkám során.

Amikor elkezd dolgozni a kecskeméti stúdióban, 1989-et írunk. Izgalmas időszak lehetett ez egy fiatalembernek. Hogyan élte meg?

Így van, történelmi időket éltünk. És a kecskeméti stúdió működése is alapjaiban változott meg azokban az években. Először 1991-ben leváltunk a Pannónia Filmstúdióról és önálló állami vállalat lettünk, majd 1993-ban privatizáltuk a céget, és megalakult a ma is működő Kft. Mikulás Ferenc többször említette korábbi nyilatkozataiban, milyen sikeres volt a választott pénzügyi modell, nevezetesen, hogy 35 munkatárs maga vásárolt részesedést a cégben, és lettek így többségi társtulajdonosok a kisebbségbe szorult állami tulajdonnal szemben. Ez valóban sikeres döntésnek bizonyult, és a mai napig ez a modell érvényes. Jelenleg Kecskemét városának van egy jelentős tulajdonrésze, de ennek mértékét nemrég 25% alá csökkentették, azzal a céllal, hogy részt vehessünk a privát kkv-szektornak szóló pályázatokon. Ezeket a lehetőségeket most vezetőként jobban fel is szeretném majd térképezni.

Milyen pozícióban kezdte meg a munkáját 1989-ben?

Mint mindenki, fázisrajzolóként kezdtem a pályám. Nem sokkal később kipróbálhattam magam kulcsrajzolóként, majd animátorként, idővel pedig felkértek rendezőasszisztensi feladatok ellátására is. Itt tanultam meg a szakmát.

Kiket tart legfontosabb mestereinek?

Ha időrendben haladunk, a kecskemétiek közül Szoboszlay Pétert és Pál Nagy Balázst kell elsőként említenem. Ők voltak az első mestereim, akiktől a stúdióban tartott házi tanfolyamok során tanulhattam. Később Nagy Lajostól és Horváth Máriától tanultam a legtöbbet. A budapestiek közül Nepp Józsefet említhetem elsőként, illetve Ternovszky Bélát, akivel a 90-es években dolgoztunk együtt. Jankovics Marcellel már viszonylag később, főleg a Toldiban volt közös munkánk. Fontos hatást tett még rám Békési Sándor, akivel jelenleg is együtt dolgozunk a magyar szentekről szóló sorozaton. Tőle a mai napig nagyon sokat tudok tanulni.

Mennyire volt alkalma tapasztalatokat szerezni a menedzseri, produceri feladatokban?

A Kecskemétfilmnél az alkotómunka mellett fokozatosan belefolytam a produceri feladatokba is. Több alkalommal volt alkalmam külföldön képviselni a stúdiót, és dolgoztam is rövidebb időszakokat külföldön. Angolul és németül beszélek, utóbbit jobban, de az animációs világban az angolt használom mindennapi szinten. Nagyon elememben tudok lenni, amikor külföldi kollégákkal találkozom és elbeszélgetünk a szakmáról. Ezek sokszor pusztán szakmai beszélgetések, máskor persze konkrét együttműködések is szóba kerülnek. A Kecskemétfilmnél végzett munka meghatározó szegmense az ún. bérmunka, ill. szervizmunka, ami azt jelenti, hogy elvállaljuk egy külföldi film több-kevesebb részfeladatainak legyártását. Szerencsére az elmúlt évtizedekben jó nevet szerzett magának a kecskeméti műhely, tekintélye van az itt végzett szakmai munkának, így számos megkeresés érkezik hozzánk ilyen gyártási feladatokra. Az egyik ilyen példa a közelmúltból A legértékesebb áru című film, melyet rendezőként az Oscar-díjas francia Michel Hazanavicius jegyez, és melyet tavaly májusban a KAFF közönsége is láthatott. De számos más példát is lehetne hozni. Az együttműködéseknek van egy kiemelt formája, ez a koprodukció, szeretném ezek számát is növelni a jövőben.

Mennyire tartja fontosnak a hazai sorozatok folytatását, illetve új magyar sorozatok, filmek készítését?

A Kecskemétfilm missziójának egyik alapköve a magyar hagyományok éltetése az animációs filmek által. Leghíresebb sorozatunk e tekintetben a Magyar népmesék, melyen generációk nőttek föl. A sorozatnak jelenleg is készülnek újabb epizódjai. Folyamatban van egy magyar szentek életét bemutató sorozatunk is, melynek egyes epizódjait már bemutattuk különböző helyszíneken, de az egész sorozat még nem készült el, befejezése a támogatások függvényében a következő 2-3 évben várható. De egész estés filmtervvel is készülünk. Egyszóval mindenképpen hangsúlyt szeretnék fektetni erre a vonalra. Rendkívül fontosnak tartom, hogy filmjeink ne csak szórakoztassanak, hanem egyúttal értékeket is közvetítsenek, és mindezt a legmodernebb technikai köntösben tegyék, elérve és megszólítva a fiatalokat.

Mik a további elemei vezetői koncepciójának?

Kiemelt figyelmet szeretnék fordítani a szerzői rövidfilmekre és az új alkotói generáció támogatására, hiszen nagyon sok fiatal tehetségünk van. Remek kapcsolatokat ápolunk a hazai animációs képzőhelyekkel, mindenekelőtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME), a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel, a határon túli intézmények közül pedig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel. Külföldi ösztöndíjasokat is rendszeresen fogadunk, ez mindig felpezsdíti a szakmai életet. És persze az is fontos, hogy a magyar fiatalok is tapasztalatokat szerezzenek külföldön, a világért sem akarok visszatartani ettől senkit. Nekem is nagyon sokat adtak a külföldi – berlini, luxemburgi, fülöp-szigeteki – tapasztalataim.

Milyen érzésekkel vette át a stúdió vezetését?

Idén lesz 55 éve, hogy megalakult a kecskeméti rajzfilmstúdió. Az évtizedek során számos értékes, sőt nem túlzás állítani, legendás alkotás született itt, nagyon sokan hagyták itt kézjegyüket a jeles alkotók közül. Mindezt az örökséget nagy megtiszteltetés és óriási felelősség átvenni. Legjobb tudásom szerint fogom végezni ezt a munkát, bízva kollégáim támogatásában.

Milyen módon történt a kinevezése?

A Kecskemétfilm nyílt pályázatot írt ki az ügyvezető-produceri poszt betöltésére. A végső döntést a tulajdonosi kör hozta meg egy taggyűlésen, ahogyan az egy vállalatnál szokás.

Mikulás Ferenc milyen formában segíti a továbbiakban a stúdió munkáját?

Alapító igazgatónk egy féléves időszakban még tanácsadóként áll rendelkezésre, ezzel segíti, hogy zökkenőmentesen át tudjam venni a vezetői feladatokat. Emellett a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a KAFF fesztiváligazgatói feladatait is ellátja a jövőben. Már most gőzerővel dolgozik a 2027-es KAFF szervezésén, mely immár a 18. seregszemle lesz a fesztivál történetében. Nála marad továbbá az általa kezdeményezett Magyar Animáció Háza projekt is, mely reményeink szerint megvalósulhat a közeljövőben.

Fotók: Banczik Róbert