Átadták a bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot

A Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója és régészei átírták történelmünk egy szeletét

2024. 03. 22., 18:42
15 évvel ezelőtt vette kezdetét az a régészeti feltárás, melynek gyümölcsét ma (pénteken) arathatták le, amikor átadták a bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot, mely az Árpád-kor időszakát mutatja be 21. századi módszerekkel. A kiállítás anyagául szolgáló leleteket a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei találták meg dr. Rosta Szabolcs múzeumigazgatóval az élen, a Duna-Tisza köze legnagyobb vallási, kereskedelmi és gazdasági központjának számító Pétermonostoránál.
Fotó: Gyenes Kata
A galéria 48 képet tartalmaz

A 2010-ben Bugac határában kezdődött régészeti feltárások olyan gazdag leletanyagot hoztak felszínre múltunkból, amelyek újra írták a korábbi tudásunkat az Árpád-korról. A Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, dr. Rosta Szabolcs és kollégái találták meg a Duna-Tisza köze legnagyobb vallási, kereskedelmi és gazdasági központjának számító Pétermonostorát. A ma átadott bugaci Aranymonostor Látogatóközpontban található leletek, műtárgyak, amelyek a Pétermonostoránál kerültek elő, a világ bármely múzeumában megállják a helyüket.

– Az ásatási naplóm első mondata úgy hangzik, hogy nem sok reményt fűz hozzá senki, kivéve a polgármestert. Így indult, és ehhez képest ma bátran és büszkén kijelenthetjük, hogy egyetemi tananyagról van szó. Kecskeméten több középiskolában is tanítják a bugaci Pétermonostorát, tatárjárásban való pusztulását. Ami pedig ennél sokkal fontosabb, azt a 150 békeévet, azt az aranykorszakot, amikor Magyarország a legnagyobb volt, a legerősebb. És ami egyébként egy méltatlanul elfeledett, nagyon izgalmas világ, időszak. Feltett szándékunk volt, hogy ezt mutassuk be olyan 21. századi módszerekkel, amelyek alkalmassá teszik ennek a korszaknak az izgalmas bemutatását - mondta a megnyitón dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai most már alá tudják támasztani, hogy ez a 150 év egy nagyon gazdag időszak volt, és valóban az akkori világ minden tájáról nálunk futottak össze a szálak. Az egyedülálló látogatóközpontban a legmodernebb technológiák segítségével mutatják be a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. Ebben az időszakban a Magyar Királyság Európa legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb államai közé tartozott.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is jelen volt az eseményen, aki elmondta, hogy nagyon büszke a kecskeméti múzeum munkájára. A város vezetője hangsúlyozta, hogy kiváló a régészeti csapat.

– Szerencsére egyre több olyan lelet, olyan anyag kerül elő a föld mélyéről, a homokba zárt világról, amely igenis predesztinál bennünket arra, hogy jó itt élni Kecskemét környékén, a kecskeméti régióban. Megerősít minket abban, hogy ápolnunk kell a hagyományunkat, ápolnunk kell a történelmünket, és meg kell őrizni az utókor számára. Tovább kell vinni azokat az értékeket, amelyeket megteremtettek őseink
— fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia.

A mai megnyitón Vincze Máté, a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hirdetnünk kell, hogy milyen őseink vannak, hogy kiknek a leszármazottai vagyunk, hogy a jövő generációi is tovább éltessék ezt az országot.

Az államtitkár kiemelte, a magyarok által teremtett kultúra példamutató a világ számára. – Mi magyarok győztesként tekintünk magunkra, pedig időről-időre leigáztak bennünket, különféle hadak dúlták földjeinket, de ezeregyszáz év óta túléltük és egy olyan kultúrát teremtettünk meg, amely egész Európa és a világ számára példamutató - emelte ki Vincze Máté. A helyettes államtitkár a mintegy 1,4 milliárd forint hazai és európai uniós forrásból épült bugaci létesítményt világszínvonalúnak nevezte.

– A kiállítás fantasztikus, világszínvonalú, hisz segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. És átélhetővé válik az egész környék a virtuális valóság filmek illetve a nagy vetítő, kivetítő filmeknek köszönhetően - tette hozzá Vincze Máté.

A látogatóközpont megnyitóján Szabó László, Bugac polgármestere elmondta, 2010. októberében kezdődtek el az ásatások, akkor még nem is sejtették, hogy mekkora lehetőséget görgetett az útjukba az élet. – Dr. Rosta Szabolcs igazgató szaktudása és lelkesedése egyre komolyabb leleteket ásott elő a bugaci homokból - emlékezett vussza Szabó László.

– Meggyőződésem, hogy az Aranymonostor Látogatóközpont nem csak Bugac, hanem Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. Egy ilyen új és modern turisztikai attrakció pozitív hullámokat gerjeszt maga körül. Küldetésünk, hogy megszólítsuk a vármegye többi turisztikai szolgáltatóját, hogy velük együtt lovagoljuk meg a hullámokat, és mintegy jól körülhatárolható turisztikai desztinációként jelenjünk meg Magyarország turisztikai térképén - hangsúlyozta Bugac polgármestere.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében arról beszélt, hogy a mai pillanat két ember életművének egy nagyon fontos állomása: Dr. Rosta Szabolcs régészé és Szabó László Bugac polgármesteréé.

Rideg László, a vármegyei közgyűlés elnöke beszédében elmondta, néhány éve a megyei önkormányzatra a kormány azt bízta, hogy a megye határain belül koordinálja a fejlesztéseket.

– Ma ez a látogatóközpont hozzá tud járulni, és hozzá fog járulni a következő években Bugac turisztikai központtá történő fejlesztéséhez. Adott volt az elvetett mag folytatása, ápolása, és ehhez kellettek a régészek és a feltárások. És be lehet mutatni azt, hogy milyen is volt az akkori magyarországi élet itt, a mai homokon, ami akkor egy gazdasági, kulturális központ volt - mondta Rideg László.

Hozzáfűzte azt is, hogy a fejlesztések nem álltak meg, a Nemzeti Park néhány hónap múlva lezárul egy projektje, valamint Szabó László polgármester beadott egy pályázatra egy fél milliárdos csomagot, hogy jobban összekössék az ásatást, Bugacot és Kecskemétet.

A mai megnyitón a Magyar-Turán Szövetség tagjai fogadták a vendégeket. A bugaci Aranymonostor Látogatóközpont holnap nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A köralakú épületet Szentkuti Viktor és csapata tervezte meg. Az udvaron egy csobogó található, melyből szerteágazó nyilak mutatják azon városok nevét és távolságát, melyekkel a régi monostor bizonyítottan kapcsolatokat tartott fenn. A kiállítás nem csupán a földből előásott leleteket, mint például pénzt, mérleget, harcászati eszközök, ékszerek maradványait mutatja be, hanem a rekonstruált öltözékek, teljes fegyverzetek megjelennek, amiket kézbe is vehetnek a látogatók. Az egyik legérdekesebb teremben VR-szemüvegeket találunk, melyek segítségével elutazhatunk a 12-13. századi monostori életbe.