Egy örökifjú hegedűs zenés bolondozása

2024. 03. 08., 11:59
„Egy szerelem története” címmel a nőket is köszöntő vidám programot rendezett szerdán a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület és a Katona József Könyvtár. Az est főszereplője, Szecsődi Ferenc Liszt-díjas érdemes és kiváló hegedűművész – közreműködött Benedekfi István (zongora) és testvére, Benedekfi Zoltán (hegedű) – zenés bolondozásra hívta az érdeklődőket.
Fotó: Tóth Enikő
A galéria 31 képet tartalmaz

A különleges alkalom első perceiben Virág Barnabás, a Katona József Könyvtár igazgatóhelyettesese köszöntötte a megjelenteket, köztük elsősorban a hölgyeket. „Holnap nőnap lesz – mondta –, és épp ezért nem véletlen, hogy a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület programját a mai napon tartjuk meg. Az egyesület és a könyvtár között régóta jó a kapcsolat, ennek szép példája ez a rendezvény is.”

Virág Barnabás bevezető mondatai után folytatódott a nők ünneplése – Márai Sándor gondolatait is idézve az alkalom végén dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő is a szebbik nemet éltette –, az est főszereplője, Szecsődi Ferenc előbb muzsikával, Elgar Szerelmi üdvözletével, majd szép szavakkal is köszöntötte a könyvtár földszinti nagytermét teljesen megtöltő közönség női tagjait.

Ezt követően a Liszt-díjas érdemes és kiváló hegedűművész zenés bolondozásra hívta a nagyérdeműt. „Programunk mottója: »Akinek humora van, az mindent elérhet, akinek nincs, az mindenre képes!«” – mondta, s ezzel mindjárt jókora derültséget okozott. A már 70. születésnapja felé közeledő, ám rendkívül fiatalos előadó a műsor céljait is összegezte. „A zene gyógyítja a lelket, a humor úgyszintén, a kettő együtt pedig csodákra képes. A történet, amelyet most el fogok majd mesélni Önöknek, a múltban és a jelenben is játszódik, és egy örökifjú hegedűs szerelmi csetléseit, botlásait mutatja meg a szerelem útvesztőiben. Ez a történet az idősebb korosztály számára talán nosztalgiával fog hatni, míg a fiatalabbaknak szolgáljon örök tanulságul.”

Névjegy

Szecsődi Ferenc Budapesten született 1954. június 14-én. Hangszeres tanulmányait a XXI. kerületi zeneiskolában kezdte Weisz Lajosnénál, azután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Bodonyi István, a Zeneakadémián Szűcs Mihály volt a mestere. Diplomájának megszerzésével egyidejűleg elnyerte a Zeneakadémia Nagydíját. Tanári pályafutását 1977-ben Szegeden, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kezdte és ott folytatja napjainkban is, tanítványai közül több százan koncerteznek, tanítanak országszerte vagy külföldön. Zenepedagógiai munkáját 2000-ben habilitált egyetemi tanári cím odaítélésével ismerték el. Nemzetközi szólistakarrierje 1984-ben indult, amikor a Cziffra Alapítvány nagydíjasa lett. Azóta szívesen látott művész Európa számos nagyvárosának hangversenypódiumán. A magyar zenei életben is aktív szerepet játszik. Több zeneszerző, például Durkó Zsolt, Rózsa Pál, Kocsár Miklós vagy Huszár Lajos ajánlotta számára versenyműveit. Rendszeresen készít felvételeket a Magyar Rádió és Televízió stúdióiban. 1987-ben a Magyar Rádió Nívódíját kapta meg, 1992-ben az év legjobb előadóművészévé választották. 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1996-ban Weiner Leó-díjjal, 2015-ben Klebelsberg Kuno-díjjal tüntették ki. Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze. 2005 óta a Hubay Jenő Társaság elnöke, 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Az est folytatásában ismert zeneművek csendültek fel Szecsődi Ferenc előadásában, zongorán Benedekfy István, hegedűn – és egy vidám jelenetben pincérként – Benedekfy Zoltán működött közre.  Sosztakovics, Csajkovszkij, Fritz Kreisler és Hubay Jenő darabjai – no meg egy musicalrészlet és egy rumbaszám – az igaz szerelemmel járó érzelmek gazdag tárházát mutatták meg. Épp azokat, amelyekről a zenei betétek között a kiváló hegedűművész mesélt: a szerelem első látásra érzését, a reménytelenséget, az első csók előtti feszültséget, a várakozást, a félelmet, a féltékenységet, a beteljesedést stb. S hogy valójában mi volt igaz a történetből, mi nem, kevésbé tűnt fontosnak a megjelentek számára, mert a fellépők oly hitelesen muzsikáltak, hogy a közönség tagjai szinte látták a táncparketten egymást először átölelő fiatalokat, az első veszekedésüket és az elcsattanó pofont, az orgonabokorral udvaroló és az elutasítás után mulatozásba menekülő fiút, a szerelmét követő és magához visszaédesgető lányt...  S mindezt vidám hangulatban, amelyhez Szecsődi Ferenc derűtől áradó, remek poénoktól sem mentes összekötő szövegei is hozzájárultak, hiszen ki ne mosolyogna azon, ha egy hírességről, nevezetesen Fritz Kreislerről, a 20. század egyik legnagyobb hegedűművészéről kiderül, hogy „nem szerette a női nemet (rövid szünet – a szerk.), a női igent azt annál inkább”, vagy ha a hősszerelmes hegedűs bevallja, hogy dúsgazdag, hiszen „hajam ezüst, erem arany, lábam ólom”.

Oscar-jelölésig jutottak

A Benedekfy testvérek fiatalon kötelezték el magukat választott hangszereik mellett. Zoltán 7 évesen, István 11 évesen kezdte meg tanulmányait. Diplomájukat mindketten az SZTE Zeneművészeti Karán szerezték – Zoltán Szecsődi Ferenc tanítványa volt –, majd alma materük lett a munkahelyük. A szegedi Őszi Kulturális Fesztivál rendszeres fellépői, az SZTE centenáriumi gálaestjén, a Szegedi Nemzeti Színházban 2022. november 15-én megtartott nagyszabású záróünnepségen is együtt muzsikáltak. Nevükhöz kötődik az Oscar-díjra jelölt vietnámi Dung dot (Ne égesd el) című film zenéje.

Az est végéhez közeledve Szecsődi Ferenc egyik legfontosabb személyes emlékét is megosztotta a jelenlévőkkel: „Annak idején az én drága jó mesterem, Bodonyi Pista bácsi, akinek a nevét minden koncertemen hálával ejtem ki, azt mondta nekem: A gyönyörű hegedűhanggal minden női szívet meg lehet hódítani.” Hegedűjátékát hallgatva kétség nem férhet hozzá, hogy az egykori konzis tanár kiváló pedagógus volt.