Kecskeméten találták meg az avar települések alfáját és omegáját

Megnyílt az avarok életét bemutató tárlat a Cifrapalotában

2024. 11. 09., 15:16
Gyilkosság, házasságtörés, felbecsülhetetlen értékű ötvös eszközök, hatgenerációs családfa. Ez csupán pár különlegesség a Cifrapalotában péntek délután megnyílt nagyszabású, Bács-Kiskun vármegye színes történelmét feltáró és bemutató, Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás anyagából. A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatában bemutatja továbbá az avar települések alfáját és omegáját, amelyet a kecskeméti Mercedes-gyárnál tártak fel a régészek.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 30 képet tartalmaz

A grandiózus, az avar korról eddig tudható ismereteinket kiegészítő, egy-egy aspektusában pedig teljesen átíró kiállítás öt termen keresztül vezet be bennünket a Duna-Tisza közi 6-9. századi avarvilágba. A kiállítás három kurátora Hajdrik Gabriella régésztechnikus, Rácz Zsófia, az ELTE régésze, a Régészettudományi Intézet docense és Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Osztályának vezetője. Bennünket utóbbi kettő kalauzolt végig a tárlaton, beavatva a felsorakoztatott kutatási eredményekbe.

A tárlat 568-tól, az avar honfoglalás korától kezdi felsorakoztatni a különlegesebbnél különlegesebb leleteket. A periódus vége a 9. század második fele, erre az időszakra utaló jeleket találtak a kecskeméti Mercedes-gyárnál zajló ásatásnál. Vagyis itt arra lehet következtetni, hogy az itt élő avarok megélhették a magyarok honfoglalását is.

Kecskeméten találták meg az avar települések alfáját és omegáját

A Mercedes-gyárnál zajló feltárások anyaga jelentősen átrajzolja azt a képet, ami eddig egy átlagos avar településről tudható volt. A régészek eddig sose gondolták volna, hogy az avar települések ennyire komplexek és összetettek. Leolvasható a maradványokról, hogy hogyan működött az avar korban a társadalmi szervezettség és struktúra.

Ez az avar településeknek az alfája és omegája, tehát egy megoldó kulcsként fogjuk használni a többi avar település értelmezésénél is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a későbbiekben találunk még kis mozaikokat, akkor ehhez a kecskeméti lelethez tudjuk majd őket illeszteni
— mutatja Wilhelm Gábor a Cifrapalota aulájának egy termében a különleges felfedezést.

A múzeum régészeti osztályának vezetője szerint országos jelentőségű funkciót tölt be a Mercedes-gyárnál zajló ásatások során feltárt leletanyag. Bár több mint tucatnyi temetkezési helyet mutat be a tárlat, a Kecskeméten napvilágot látott településrendszer az eddigi legnagyobb méretű a feltárt avar kori települések között, ezért Kecskemét az egyetlen helyszín, amely helyet kapott a kiállításon. A tárlaton látható továbbá az itt előkerült temető anyaga is.

A gazdag leletanyagot nagyszámú hiteles rekonstrukció teszi közérthetővé. A kiállításban a legfrissebb antropológiai és genetikai kutatások is helyet kapnak, bemutatva az egykor itt élt emberek származását, életmódját, rokonsági szerveződését és betegségeit.

Brutális gyilkosság történt Szentkirálynál

Az antropológiai szekció az egyik legizgalmasabb része a kiállításnak, ahol a különféle fizikai behatásokat mutatják be a régészek. Találunk itt például kettévágott fejű, vagy éppen lenyakazott embert.

De egy olyan leletanyagot is bemutat a múzeum, amely egy brutális gyilkosságra bizonyíték. Szentkirály határában találtak a szakemberek egy épületet, amelybe két férfit dobtak. Az egyik gerincébe tövig bele volt állítva egy vaskés, ami azt jelzi, hogy akkora erővel szúrta hátba társa, hogy annak csuklója is behatolt az áldozat testébe. A legújabb genetikai vizsgálatoknak köszönhetően pedig egy igazi dráma kezd kirajzolódni a történet mögött, ugyanis a kutatások arra engednek következtetni, hogy a megölt férfi rokona egy kunpeszéri család távoli tagjának, aki pedig rokonságban állt a kunbábonyi kagánnal. Ez pedig érdekes kérdéseket vet föl, hogy vajon miért is gyilkolhattak Szentkirálynál.

A tárlaton számos településnek elevenedik meg az avar kori élete, főként Boldog Zoltán grafikusnak köszönhetően, aki 69 grafikai rekonstrukciót készített el. Ezek bemutatják a különböző viseleteket, tevékenységeket, valamint a különböző eszközök, szerszámok használatát.

Felbecsülhetetlen értékű ötvös szerszámokat találtak a Duna medrében

Az egyik legfantasztikusabb lelet, ami az elmúlt években előkerült, egy ötvös eszközeit rejtő faládika. Erre a dobozra a Duna medrében bukkantak rá a régészek. Volt benne üllő, kalapács, több félkész termék és rengeteg prés-, valamint öntőminta. Ezek valószínűleg egy ötvösműhelyből származtak. Ennek a leletanyagnak a különlegessége többek között az, hogy ezeket a szerszámokat egy évszázadon (7-8. század) keresztül használta több generáció. Az egyelőre rejtély, hogy hogyan került a Duna medrébe a láda. Ez az apostagi készlet olyan gazdag, hogy párja sincs egyelőre a Kárpát-medencében.

A kiállításon nem csupán az elmúlt közel másfél évtized Duna-Tisza közén történt legfontosabb ásatásainak eredményét mutatják be, hanem a legújabb tudományos eredményeket is. A hatalmas archeogenetikai kutatásoknak köszönhetően egy szélesebb perspektívát kaphatunk mind a népesség eredetére, mind a közösségek szerveződésére vonatkozóan.

Házasságtörés az avar korban

Az egyik legfontosabb eredmény egy kunszállási temetőből került elő. Minden egyes ott feltárt sírból készült archeogenetikai elemzés, amely alapján egy hatgenerációs családfát tudtak rekonstruálni a szakemberek. Az eredmények fényében meg tudják mondani, hogy ki kinek volt a fia, az apja, nagyapja. Itt derült fény egy házasságtörésre is: kimutatták ugyanis, hogy az egyik sírban eltemetett gyermeknek nem az volt az apja, aki mellé eltemették, hanem a szomszéd volt az ő édesapja. Az, hogy erről volt-e tudomása az „apának”, valószínűleg örök kérdés marad.

Temetőkben és koponyákban is bővelkedik a tárlat

Kunbábony és Kunpeszér igazán gazdag leletanyagot tartogatott az utókornak. A leggazdagabb avar sír Kunbábonyból, egy 1970-es évekbeli feltárásból származik. Ott találták meg ugyanis az avar kagánt, akinek koponyájából elkészítették azt a rekonstrukciót, mely megmutatja, hogyan is nézett ki a mongolid jegyekkel rendelkező kagán. Számos különböző koponya segítségével nézhetünk továbbá szembe az avarokkal, akik nagyon változatos embertani jelleggel rendelkeztek, hiszen megjelennek a már említett mongolid és az europid vonások is. Ez mutatja, hogy milyen sokfajta ember élt a Duna-Tisza közén. Kunpeszérről például arany fülbevalók kerültek elő, melyekre szintén sírokban bukkantak rá a régészek. A kiállítást egy nagyon csinos kelebiai hölgy arcrekonstrukciója zárja.

A kicsiket Avarka kalauzolja végig

A tárlatot gazdag múzeumpedagógiai szekció egészíti ki, mely számos élménnyel és ismerettel gyarapítja a korszakról a fiatalabb múzeumlátogató korosztályokat. Az egész avar kori utazásunkat Avarka követi végig. A mesefigura a múzeumpedógia vezető alakja, aki rengeteg játékos feladatot rejteget. A kicsik megtanulhatják például, hogyan fonták be hajukat a lányok a 6-9. században, és avar szíjat is készíthetnek.

Péntek délután nyílt meg a grandiózus kiállítás

A Pávás terem színültig megtelt péntek délután, talán még sosem voltak ennyien a múzeumban egy kiállításmegnyitón. Az eseményen a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, dr. Rosta Szabolcs úgy fogalmazott: ez a tárlat az intézmény valaha volt legnagyobb szabású, grandiózus kiállítása.

„A régészeti munkálatok szerte a vármegye területén folytak. Ezek az ásatások ráirányították a helyi érdekeltségek figyelmét a fejlesztésekből eredő természetes fejlődésen túl a múlt kutatásának, örökségünk megóvásának fontosságra is. Továbbá arra, hogy mindezeknek az identitásunk megőrzésében milyen kiemelkedő szerepe van. Az avarok a magyarság szempontjából kiemelt fontossággal bírnak – mondta a múzeumigazgató. Dr. Rosta Szabolcs kiemelte: őstörténetünk számtalan, több esetben még ma is megválaszolatlan kérdésének jelentős részét az avarokhoz kapcsoljuk. "Gyakran felmerülnek a kérdések, hogy magyarok lehetnek a griffes-indások? Hányan várták és hogyan a honfoglalóinkat? Hogy beszéltek a késő avarok? Magyarul, vagy mi beszélünk most avarul?” Beszédében hangsúlyozta, hogy Kecskemét és környéke volt az avar kaganátus központi területe. „A kecskeméti régész kollégák a múlt emlékeinek a megmentése, egyben a jelenkor fejlődése érdekében nagy felelősséggel és szakértelemmel, hatalmas teherbírással végezték és végzik feladatukat. Embert próbáló munkájuk eredményeként kijelenthető, hogy 1 millió négyzetméter feletti területet vizsgáltak át.”

Gaál József alpolgármester rámutatott, hogy ez a kiállítás egyben Kecskemét és környezete gazdasági fejlődésének gyümölcse is, hiszen a leletek a közelmúltban zajló nagy beruházásoknak köszönhetően kerültek napvilágra. "A múlt kincseit megmentettük, a jelen gazdasági fejlődését pedig minden rendelkezésünkre álló eszközzel ösztönözzük azért, hogy a jövő élhető, a történelem pedig megismerhető legyen” – fogalmazott Gaál József.

Az eseményen részt vett többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bán János, Kecskemét kultúráért felelős alpolgármestere, Font Sándor országgyűlési képviselő, több település polgármestere, de jelen voltak önkormányzati képviselők, cégvezetők, múzeumi partnerek, munkatársak, valamint a szakma színe-java is tiszteletét is tette.

A rendezvényen dr. Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, az MTA doktora tartott szakmai megnyitóbeszédet. A megnyitón közreműködött a Yenisei zenekar..