Kvalitás: Kecskeméti Alma

2026. 04. 30., 14:50
Kecskemét külterületén, Törökfáiban különleges almaültetvény húzódik. Első ránézésre talán csak rendezett fasorokat látunk, valójában azonban itt egy olyan kezdeményezés formálódik, amely választ keres a hazai gyümölcstermesztés egyik legnagyobb kihívására: hogyan lehet jó minőségű, ízletes, biztonságos almát termelni a megváltozott éghajlati viszonyok között.

A Kecskeméti alma ötlete Müller Jenő kertészmérnökhöz kötődik, aki évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel. A célja az, hogy olyan új típusú almafajtákat honosítson meg Kecskemét térségében, amelyek a melegebb, szárazabb nyarakat is jobban bírják, szebben színeződnek, jól tárolhatók, és kevesebb növényvédelmi beavatkozással is termeszthetők.

A hagyományos, magas törzsű almafák helyett itt úgynevezett intenzív almatermesztés zajlik. A fák alacsony növésűek, keskeny lombfalat alkotnak, így a gyümölcsök jobban átjárhatók fénnyel, egyenletesebben fejlődnek, és a szüret is egyszerűbbé válik. A cél az, hogy méretben, színben és minőségben minél egységesebb almák kerüljenek a hűtőházba, majd onnan a vásárlókhoz.

A térségben az egyik legnagyobb kihívást ma már a szárazság jelenti. Müller Jenő szerint az utóbbi tíz évben drasztikusan csökkent a levegő páratartalma, kevesebb a csapadékos nap, és a hajnalok sem hozzák már azt a nedvességet, amelyre a növényeknek szükségük lenne. Ezért az ültetvényben minden fa csepegtető öntözést kap.

A Kecskeméti alma program egyik fontos eleme az energiahatékonyság is. Az almát akár nyolc-tíz hónapon keresztül is tárolni kell, ehhez pedig folyamatos hűtésre van szükség. A gazdaság ezért napelemparkot is működtet, hogy csökkentse a fosszilis energiafelhasználást. A hűtőházból az alma válogatás és osztályozás után kerül tovább.


A Kecskeméti almát egyelőre csak a Kaszap Táltos kávézóban lehet megvásárolni, ám a cég több helyi bolttal is tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a kecskeméti élelmiszerüzletek polcain is megtalálhatóak legyenek. A gazdaság nemcsak almával foglalkozik. Hasonló intenzív termesztési móddal cseresznyét, meggyet és szilvát is nevelnek, összesen további mintegy negyven hektáron. A cél ott is ugyanaz: egyenletesebb minőség, hatékonyabb termesztés, jobb védelem az időjárási szélsőségekkel szemben.

A Kecskeméti alma tehát egyszerre szól a hagyományról és az alkalmazkodásról. Arról, hogyan lehet a helyi gyümölcstermesztést életben tartani egy változó klímában, hogyan lehet kevesebb terheléssel, korszerűbb technológiával, mégis jó minőségű almát előállítani. Müller Jenő hitvallása egyszerű: a helyben termelt almát elsősorban helyi piacokon szeretnék majd eladni.

(x)