Gyenes Pál összes dédunokája jelen volt az idei Pál-napi megemlékezésen
Székelyné Kőrösi Ilona előadásán felidézte az 1842 és 44 között a kecskeméti református jogakadémián tanuló Jókai Mór baráti körét, melyhez Muraközy János mellett Petőfi Sándor is hozzátartozott. Jókai és Petőfi még a pápai református kollégiumból ismerték egymást diákkorukból. Így amikor a húszéves vándorszínész, Petőfi Kecskemétre érkezett 1843 januárjában, Jókai bevezette itteni baráti körébe, és így nyert meghívást a Gyenes-házba is, ahol Jókai diákévei alatt lakott. Jókai szobatársa volt Gyenes Mihály nevelt fia, Gyenes Pál, akinek névnapi összejövetelére Petőfit is meghívták.
Mint Székelyné Kőrösi Ilona felidézte, Jókai kicsit tartott attól, hogy Petőfi alkalomhoz illően lesz-e öltözve, és elég kifinomultan tud-e majd beszélgetni a Kecskemét egyik kulturális központjának számító Gyenes-házban megjelent vendégekkel. Aggodalma azonban alaptalan volt: Petőfi szép ruhában érkezett, és minden hölgyet, köztük Gyenes Mihálynét is elvarázsolta kedvességével. Petőfi itt szerzett élményei ihlették Kecskeméten született költeményei közül az elsőt, mely a Pál-napkor címet viseli.
Székelyné Kőrösi Ilona előadásában arra is rámutatott, hogy az elterjedt vélekedéssel szemben Petőfi nem nyomorgott, éhezett és fagyoskodott Kecskeméten, ezt bizonyítja a Pál-napkor című vers is. Az sem igaz, hogy mellőzték volna Király Sándor korabeli kecskeméti színházában, hiszen legalább hét szerepet sikerrel játszott el a mai Malom Központ helyén álló teátrumban.
A Hírös Agórában tartott előadáson, majd a Jókai utcai Gyenes-háznál tartott koszorúzáson Gyenes Pál mind a hét élő dédunokája részt vett. Közülük a legfiatalabb, Gyenes Géza emlékező beszédet is mondott a koszorúzás előtt, felidézve Gyenes Mihály, valamint Gyenes Pál életét. Gyenes Mihály testvére halála után vette magához és nevelte fel annak fiát, Gyenes Pált, akinek ma több mint 40 leszármazottja él, köztük a sokak által ismert neves kecskeméti kertészek. Szintén leszármazottai közé tartozott az 1949-ben államosított kecskeméti Gyenes-cukrászda egykori tulajdonosa.
Gyenes Mihály nevét őrzi a Gyenes-tér, Kecskemét első közparkja, melyet az 1830-as években az ő kezdeményezésére hoztak létre az elmocsarasodott Dellő-tó lecsapolásával. Gyenes Mihály erdőmérnökként számos fát ültetett a városban és környékén, de jogászként, Kecskemét aljegyzőjeként is nagy híre volt. "Ha nem láttál még görbében egyenest, nézd meg a kecskeméti bírót, Gyenest" – idézett fel egy korabeli mondást Székelyné Kőrösi Ilona, mely találóan őrizte meg a hajlott hátú, de egyenes jellemű jogász alakját. Nevelt fia, Gyenes Pál szintén erdőmérnök lett, életének egy tragikus eset vetett véget: 1877-ben egy tetten ért orvvadász közelről lelőtte.
Székelyné Kőrösi Ilona kiemelte: véleménye szerint hiányos a jelenlegi emléktábla, hiszen csak arra utal, hogy Jókai 1842 és 44 között itt élt, de nem említi sem Petőfi, sem Gyenes Mihály nevét. Ezért egy új emléktáblára lenne szükség. A Gyenes-család nevében Gyenes Géza is támogatta az ötletet, melyhez anyagilag is hozzájárulnának – mondta.
A Katona József Emlékház baráti köre és a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület minden évben megrendezi Kecskeméten a Pál-napi megemlékezést és koszorúzási ünnepséget. Tavaly a Petőfi-bicentenárium adott különös aktualitást az eseménynek.