Folytatódhat a főtér revitalizációja
Sétánk kiindulópontja nem is lehetett más, mint a nemrég teljes egészében megújult Városháza. A korábbi évtizedek kisebb javításai, karbantartási munkálatai után végre alapjaitól újulhatott meg Lechner ikonikus épülete, és valójában csak így, átfogóan érdemes belevágni a felújításokba – hangsúlyozta Öveges László. Körbetekintve, szép példa erre a református templom, miként a Nagytemplom felújítása is, utóbbi reméljük lassan a végéhez közeledik. Az egykori Népbank, későbbi nevén Sajtópalota gyönyörű felújítása is erre példa, s egyúttal arra is, hogy a minőség iránt elkötelezett magántőke jó partner lehet a főtér revitalizációjában.
A belvároson kívül eső városrészek közösségi házakkal, a közterületek és utak megújulásával megkezdett és folytatandó – az életminőség javítását célzó – fejlesztése mellett nem állhat meg a város történelmi főterének, főtér-együttesének megújulása sem. Ezek egymást kiegészítő és erősítő városfejlesztési feladatok. Ezek megvalósítását, folytatását jelölte meg feladatul a város vezetése. – A főtér nemcsak a turisták szemében legfőbb éke a városnak, de a kecskemétiek szívében és lelkében is fontos helyet foglal el – fogalmaz Öveges László.
A Városháza előtti Kossuth-szobortól jól ellátni a színház felé, mely immár nemzeti színházi cím birtokában nemcsak a prózai színjátszásnak, de a táncnak és a zenés színháznak is otthona. Ennek megfelelően szükséges lenne bővíteni tereit a jelmez- és díszletraktárak, próbatermek és más kiszolgáló helyiségek számára. A színház ékszerdoboz-épülete azonban nem lenne bővíthető az esztétikai összhatás sérülése nélkül, így más megoldásban kell gondolkodni. A szomszédos Univer-székház tűnik jó megoldásnak, már folynak is a tárgyalások a céggel az épület új haszonsításáról. Így a stúdiószínház épülete és a nagyszínház melletti park is sértetlen maradhatna.
A szemközti oldalon folyik a Kodály Intézet felújítása. A kolostorépületnél már nagyon jól állnak a munkálatok, a híres virágablakos könyvtár megújulása az ásatások miatt lassan tudott eddig haladni. Öveges László kiemelte: nem tűnnek el a Kerényi József-tervezte virágablakok. Az épületet statikai okokból le kell bontani, de újjá lesz építve, az ablakoknak pedig pontos mása kerül majd vissza a homlokzatra, sőt, hatásukat jobban kiemeli majd, hogy a mögöttük lévő tér nem osztott, hanem egységes lesz. Mint ismert, a Kada Elek Technikum új épületet kap a Rudolf-kertben (ez az építkezés is előrehaladott állapotban van már), helyét a Kodály Intézet bővítésére lehet fordítani, a tervek között egy professzionális hangversenyteremmel.
Visszakanyarodva a főtérre, tovább sétálunk Kecskemét egyik leghíresebb épülete, a Cifrapalota felé. Az épület homlokzatát imitáló molinó mögött a Márkus Géza-tervezte palota átfogó felújítása zajlik. Az elmúlt évtizedek tanulsága itt is az, hogy a kisebb, tűzoltásszerű felújítások nem ésszerűek, végső soron gazdaságtalanok, helyettük bele kell vágni az átfogó felújításba. Szintén ez a terv a Rákóczi úton a Cifrapalota mellett, a Klapka utca túloldalán álló egykori úri vagy más néven városi kaszinó épületével, melynek gyönyörű díszterme ideális programhelyszín, a Városháza felújítása alatt sokszor szolgált a városházi díszterem helyettesítésére.
Mint Öveges László emlékeztetett, a Rákóczi út ezen oldalán két fontos épület már megújult: a Törvényház és az egykori városi mozi épülete, mely ma a Kelemen László Kamaraszínház és a Leskowsky Hangszergyűjtemény otthona. Az út másik oldalán az egykori leszámítoló bank épülete (sarki tornyán Hermész szobrával), valamint mellette az izraelita bérház vár megújulásra és arra, hogy új élettel teljen meg. A banképület esetében több koncepció is felmerült, köztük az egyik szerint a leendő Magyar Animáció Háza lelhetne itt otthonra.
A nagyzsinagóga, melynek megmentését Kerényi József építésznek köszönheti a város, szintén alulhasznosítottnak mondható, a jelenleginél sokkal nagyobb potenciál rejlik benne kulturális, oktatási, szórakoztató események helyszíneként. A tervezésnél könnyebbséget jelent, hogy az épület nagyrészt az önkormányzat tulajdonában van.
A Boros Pál által áttekintett épületek közé tartozik a Mende Valér által tervezett Luther-palota is. Az evangélikus egyházhoz tartozó épület nincs rossz állapotban. Egyik érdekessége, hogy a legfelső szintet a szocializmus alatt húzták rá, ezt később korhű építészeti részletmegoldásokkal tették az épület többi részéhez illővé, s ennek köszönhetően ma már egységesnek tűnik a homlokzat – mesélte Öveges László.
Végül, de nem utolsó sorban az egykori iparosház, az Ifjúsági Otthon, valamint a mellette álló egykori izraelita bérház is szerepel a megújítandó épületek listáján.
A főtér revitalizációja azonban nem csak az épületek felújítását és funkcióbővítését jelenti. A közterek élettel való megtöltése is a koncepció része. Ez az elmúlt években már megkezdődött a Barta Dóra-vezette Hírös Agóra új fesztiváljaival, de további ötletek vannak még a tarsolyban. A Luther-palotát és az Újkollégiumot, Mende Valér két épületét összekötő sétány (Mende Valér-tengely), valamint a Rákóczi úttól a null-kilométerkőig, majd tovább, egészen a Deák térig húzódó sétány (Kada Elek-tengely) mentén számos kisebb-nagyobb programot terveznek helyi képzőművészek, zenészek, civilszervezetek bevonásával. Utcai minikoncertek, művészek kitelepülése, civil korzó – mindezekkel találkozhatunk majd a sétányokon, illetve az olyan megújítandó, új funkciókat találó helyszíneken, mint a Tér a térben vagy a Liberté kávéház és terasza – sorolta Öveges László.
Fotók: Banczik Róbert