Dr. Szobonya Zoltánra emlékeztek Kecskeméten

Szeptember végén immár hagyományosan megemlékeznek Kecskeméten dr. Szobonya Zoltán jogászról, az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanújáról, akit koholt vádak alapján 1958. szeptember 29-én, 48 éves korában kivégeztek a kecskeméti börtönben.

Délelőtt a Neumann János Egyetem könyvtárában tartottak élő tárogatózenével és színvonalas bejátszásokkal tűzdelt megemlékezést Kissné Szobonya Csilla, dr. Szobonya Zoltán lánya vezetésével, aki a neves történészre, M. Kiss Sándorra hivatkozva Dél-Magyarország legnagyobb hatású forradalmi vezetőjének nevezte édesapját.

Dr. Szobonya Zoltánt az ÁVO-sok a „kulákok védőszentjének” nevezték, hiszen a forradalom előtti években ügyvédként önzetlenül segítette őket megpróbáltatásaik során. Erre is kitért köszöntőjében dr. Fekete Gábor önkormányzati képviselő, aki, maga is jogászként, úgy fogalmazott: dr. Szobonya Zoltán életútja példamutató a szakma számára, „minden jogász igazán büszke lehet rá.”

Beszédében egy nagy erkölcsi kérdést is feszegetett.

Dr. Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora köszöntőjében azt mondta: megtiszteltetés az egyetem számára, hogy helyet adhat ezeknek a megemlékezéseknek évről-évre. Ez azért is fontos, hogy diákjaik lássanak egy erkölcsi példát, melyhez igazodva maguk is felelős értelmiségiekként hagyhatják majd el az egyetemet.

Dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja dr. Szobonya Zoltán életútjának néhány jellegzetes részletét osztotta meg a hallgatókkal. Többek között felidézte a forradalom idején Jánoshalmán megfogalmazott 19 pontjukat, mely tulajdonképpen egy politikai program volt, és olyan előremutató gondolatokat tartalmazott, hogy 1989-ben is megállta volna a helyét – mutatott rá.

Az Izsáki útról nyíló Dr. Szobonya Zoltán utcában lévő emlékkő megkoszorúzása után délután a Megyeházán folytatódott a megemlékezés, ahol Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke méltatta dr. Szobonya Zoltán életútját.

A Megyeházán tartott megemlékezésen közreműködött a Piarista Gimnázium kórusa, és itt is érdekes előadást tartott dr. Bank Barbara történész. A megemlékezés a Dr. Szobonya Zoltán Emléklapok átadásával zárult. A megyei közgyűlés 2016 óta fejezi ki elismerését és megbecsülését a kommunista diktatúra 1945 és 1961 közötti időszaka áldozatainak és hőseinek.

A nap harmadik megemlékezését a a Bács-Kiskun Vàrmegyei Büntetés-végrehajtási Intézet falán elhelyezett emléktáblánál tartották. Itt Szobonya Zoltán unokája verssel tisztelgett nagyapja előtt. Az 1956-os forradalom vértanúját 66 évvel ezelőtt a börtön udvarán végezték ki.

A délután 16 órakor kezdődő megemlékezésen részt vett dr. Szakály Sándor Széchenyi-díjas magyar történész, valamint Bányai Gábor országgyűlési képviselő is, aki arról beszélt, milyen szembenézni a halállal. Hiszen ő néhány évvel ezelőtt a Covid vírus miatt élet halál között lebegett.

– Ha ideje van felkészülni, az első gondolat a mélységes szomorúság.  Itt kell hagynom ezt a szép világot, a gyerekeimet, a feleségemet, itt kell hagynom mindenkit, aki nekem fontos volt, miért pont én, miért pont így? - idézte fel a nehéz pillanatokat a képviselő.

Az ünnepségen beszédet mondott Szobonya Zoltán lánya is, aki azt mondja, ezek a rendezvények nem csak felemelőek, de felkavaróak is számára. Hiszen minden alkalommal újra fel kell elevenítenie a pillanatot, amikor édesapját utoljára látta.

– Elmentünk a másodfokú tárgyalás után, hogy elbúcsúzzunk tőle, de nem engedték, csak távolról inthettünk neki, ahogy csíkos rabruhában két börtönőr kísérte gúzsba kötve. A keze meg volt bilincselve, a lábához láncolva, és a földig hajolt, ahogy ment a rabszállító felé - emlékezett vissza Kissné Szobonya Csilla.