Egyház és állam viszonyát boncolgatták a KÉSZ kecskeméti fórumán

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyitó fohásza és dr. Berényi Tivadar kecskeméti KÉSZ-elnök köszöntője után a pódiumbeszélgetést Makláry Ákos provokatív kérdéssel indította: „Király vagyok Uram, a Te akaratodból, minden magyarok királya. És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled Uram, de nélküled” – hangzanak István szavai a híres rockoperából. Vajon mit jelent ez? Hogyan lehet helyesen értelmezni István király szavait, melyekkel leendő uralkodói éthoszát összegezte? – tette fel a kérdést Makláry atya.

Soltész Miklós szerint „ez a balliberális Bródy János egyik mondata volt, nyílt üzenet egy egyébként gyönyörű és a magyarság szempontjából nagyon fontos darabban. Kereszténységünk ellen egy olyan alattomos támadás, amit azóta is megélünk”. Érszegi Márk Aurél más megközelítésből úgy vélte, a mondat arra utal, hogy István nem teokratikus államot kívánt alapítani, mint ahogyan Magyarország később sem volt soha teokratikus berendezkedésű. Az államtitkár erre rámutatott: lehetetlen, hogy István, aki a Szűzanyának ajánlotta fel az országot, Isten nélkül akart volna kormányozni.

Később, a pódiumbeszélgetés utáni hozzászólásokban újra előkerült a téma. Varga László nyugalmazott református püspökhelyettes Soltész Miklóssal vitatkozva azt állította: igenis lehetséges, hogy István ezt mondta, hiszen a királyi hatalom Istentől ered, de annak gyakorlása már emberi feladat, ami az ő vállán nyugszik.

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szerint egyszerűen a pártállamnak kellett megfelelni a „de nélküled” toldás beszúrásával.

Makláry Ákos második kérdésként az állam és az egyház viszonyának lehetséges modelljeiről faggatta vendégeit. – Attól függ, hogy milyen állam és milyen egyház? – kezdte válaszát Érszegi Márk Aurél, rámutatva, hogy nagyon nagy a változatosság ebben a kérdésben, attól függően, hogy melyik világvallást nézzük, és milyen az adott állam berendezkedése.

Mint kiemelte, még a keresztény Európán belül is többféle variáció fordul elő a skandináv lutheránus államegyházaktól a francia szekuláris modellen át a kelet-európai megközelítésekig. Magyarországot például már évszázadok óta a felekezeti sokszínűség jellemzi. Erre, mint később prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester megjegyezte, Kecskemét is nagyszerű példa a Főtéren található templomaival és a vallási türelem régi hagyományával.

A beszélgetésen szóba került a Szentszék és Magyarország között 1997-ben létrejött vatikáni szerződés, melyet Horn Gyula miniszterelnök és II. János Pál pápa kötött, a hazai egyház számára igen kedvező feltételekkel. Mint Soltész Miklós felidézte, a tárgyalásról kiszivárgott beszámolók szerint II. János Pál „veséig ható tekintettel” hosszasan Horn Gyulára nézett, és elnémult. Lengyelként pontosan ismerte a kommunizmus tetteit, és a magyar miniszterelnök múltjával is tisztában volt. – Szó nélkül, a lelkébe látva kivallatta, őt, az egykori vallatót – mondta az államtitkár. Horn Gyula elvesztette a türelmét, és végül mindent aláírt. – Azt gondolom, hogy itt csoda történt – jelentette ki Soltész Miklós.

Az 1997-es vatikáni megállapodást azóta is modellértékűnek tartja a Szentszék, hiszen a szerződés kimondja, ahogy az egyház által fenntartott szociális, oktatási és egyéb intézmények ugyanolyan állami támogatásra jogosultak, mint az állami vagy önkormányzati fenntartásban működők – mutatott rá Érszegi Márk Aurél, hozzátéve, hogy ez még Olaszországban sincs így: az egyházi iskolába járó gyerekek szüleinek például tandíjat kell fizetniük. A vatikáni szerződést 2013-ban módosították, kiegészítették, tovább javítva a magyar egyház pozícióit. Bár a szerződés közvetlenül csak a katolikus egyházra vonatkozik, a magyar állam a többi egyházra is kiterjesztette a kedvező feltételeket az egyenlő elbírálás jegyében.

Makláry Ákos felvetette az ellenzéki közvélemény egyik tételmondatát: „Az állam önti a pénzt az egyházakba.” Soltész Miklós erre éppen a vatikáni szerződésben lefektetett egyenlő finanszírozásra hivatkozott. – Az egyházi iskolákba járók miért lennének másodrendű állampolgárok? A szülők ugyanazokat az adókat fizetik, mint bárki más. Így az a méltányos, ha ezeket az iskolákat ugyanannyival támogatjuk, mint az államiakat – mondta. Ami a templomfelújításokat illeti, a kormány ezzel a hitéletet akarja támogatni, mert abban társadalmi értéket lát. De a felújítások a gazdaságot is élénkítik, hiszen munkahelyeket teremtenek, megrendeléseket biztosítanak, így még a nem hívőknek is kedvezőek. – Kárpát-medencei szinten 3.700 templom újult meg és 200 új templom épült a magyarlakta vidékeken – emlékeztetett az elért eredményekre.

Egy másik gyakori kritika szerint elfogadhatatlan, hogy a katolikus egyház nem bírálja a kormányt. Erre Érszegi Márk Aurél úgy reagált: Magyarországon jól működnek azok az intézményes csatornák, amelyeken keresztül kezelni tudják konfliktusaikat. Erről Ferenc pápa is elismerően szólt április végi látogatásán. A pápa megkülönböztette az egyház és az állam egészséges különállását jelentő „egészséges laicitást” a „szakrálisra allergiás laicizmustól” – fogalmazott a Vatikán-szakértő. Az egészséges laicitás megengedi az együttműködést a két szféra között, hiszen bár más dimenziókban, de ugyanahhoz a közösséghez szólnak, ugyanazokért az emberekért tesznek.

Soltész Miklós úgy vélte, Ferenc pápa megnyilvánulásaiból, gesztusaiból arra lehet következtetni, hogy felszabadultan érezte magát nálunk, „hazaérkezett ide”, és „ráhangolódott a magyarságra”. Először Csíksomlyón látogatott meg minket, másodszor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, harmadszor pedig mostani apostoli útján.

A fórum végén Makláry Ákos megköszönte Soltész Miklósnak és Érszegi Márk Aurélnak az együttgondolkodást. – Mert nemcsak a közös ellenség hozhat össze embereket, hanem a közös cél is. Célunk egy boldog, élhető és a másikat tiszteletben tartó Magyarország, magyar nemzet – zárta az eseményt a KÉSZ elnöke.

A KÉSZ és a KDNP közös fórumsorozata 2022 novemberében indult útjára, aktuális közéleti kérdésekre keresve a keresztény válaszokat. A programsorozat első állomása Sopronban volt, később Nyíregyházán, Tatán, Győrött, Debrecenben, legutóbb pedig Veszprémben tartották meg az eseményt. A kecskeméti fórum után legközelebb Keszthelyen tartanak beszélgetést május 31-én. A korábbi fórumok megtekinthetők a KÉSZ honlapján és a Youtube-on.