Jakab Eleonóra kárpátaljai tanár: "Nem engedünk a százból!"

Jakab Eleonóra előadását személyes hangú visszaemlékezéssel kezdte családja történetére. Kitért Kecskeméthez fűződő bensőséges kapcsolatára is: kertészmérnök hallgatóival sok éven át járt a hírös városba szakmai gyakorlatra, és mély barátságot kötött dr. Hajdu Edit neves kecskeméti szőlőnemesítővel. Jakab Eleonóra tanári munkája mellett a beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) alapító-elnöke. A civil szervezet a magyarországi KÉSZ-szel, azon belül a kecskeméti csoporttal is jó kapcsolatokat ápol, az ő meghívásukra érkezett most hozzánk.

Előadásában először a kárpátaljai egyházak történetét ismertette röviden a viharos 20. századtól napjainkig. Kitért az 1920 és 1938 közötti "cseh világra", az anyaországhoz való visszatérés éveire, majd az 1945 utáni szovjet korszakra és a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta eltelt évtizedekre is.

Mint mondta, a kárpátaljai magyarságban a legerősebb egyház a református, de jelentős számú római és görögkatolikus hívő is él ebben a régióban. A rendszerváltás óta a magyar állam jelentős mértékben támogatja a kinti magyar egyházakat, melyek így számos épületüket tudták felújítani vagy akár bővíteni. A mai napig magyar nyelvű misékre, istentiszteletekre tudnak járni sok helyen a kárpátaljai magyarok, egyes templomokban ukrán nyelvű szertartásokat is végeznek - tette hozzá.

Ami az iskolákat illeti, jelenleg kereken száz magyar nyelvű oktatási intézmény működik Kárpátalján. Ezek között vannak állami, egyházi, önkormányzati és alapítványi fenntartású óvodák, általános és középiskolák, líceumok, és a kinti magyar nyelvű oktatás zászlóshajója, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Utóbbi épülete a beregszászi korzó ékköve és büszkesége.

A főiskolára több mint 1.000 diák jár, az intézmény több mint 10 szakon nyújt BSc és MSc képzéseket. A most záruló tanévet a háború ellenére jelenléti oktatásban tudták lebonyolítani. – Kárpátalján hál'Istennek nem lőnek, a légiriadókhoz pedig már hozzászoktunk – mondta Jakab Eleonóra, hozzátéve, hogy a főiskolát az előírásoknak megfelelően óvóhelyekkel kellett ellátni.

Az előadás előtt dr. Berényi Tivadar, a KÉSZ kecskeméti csoportjának elnöke, majd a város nevében Engert Jakabné alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozván a nemzeti összetartozás fontosságát és értékét. Jakab Eleonóra előadásának végén férje, Jakab Sándor az általa készített Trianon cuvée borral ajándékozta meg Engert Jakabné és prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármestereket, valamint dr. Hajdu Editet, aki barátként és a helyi KÉSZ egyik vezetőjeként is jelen volt az eseményen.

A dísztermet ezután tárogatószó töltötte be Baráth László jóvoltából. A zentai zenész kihívta kecskeméti mentorát, Szabó Sándort is maga mellé, akivel duóban adtak elő egy Lavotta János-művet.

Jakab Eleonórával a KTV nézői hamarosan interjút is láthatnak a Töretlenül magyarok című műsorban. A magazinban a KÉSZ határon túlról érkezett vendégei is megszólalnak majd.

Az előadás után a vendégek vezetett túra keretében ismerkedhettek meg a Városházával, majd Sándor-Zsigmond Ibolya tartott előadást A székelykeresztúri Petőfi-kultúra kialakulása és máig ható ereje címmel. Végül Lőrincz Zsuzsanna versmondó fellépése zárta a kecskeméti KÉSZ által szervezett összetartozás napi programot.