A kecskeméti Városháza a magyar gyarapodás szimbóluma, Kecskemét városa pedig a Kárpát-medencei magyarság számára a gyarapodás városa - fogalmazott a felújított Városháza csütörtöki átadási ünnepségén Lázár János építési és közlekedési miniszter. Bejelentette: vasútfejlesztést, autópályaépítést és a déli határátlépési pontok újjáépítését is magába foglaló régiós gazdaságfejlesztési programot hirdet a kormány, melynek keretében Kecskemétet és a tőle délre eső területeket még jobban össze akarják kapcsolni Szerbiával, a Balkánnal, Dél-Európával.
Lázár János a Várasháza átadási ceremóniáján, a díszteremben mondta el beszédét Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti frakcióvezetője, Szabadka város képviselő-testületének elnöke, a VMSZ alelnöke köszöntője után. (Utóbbiakról kapcsolódó cikkeinkben olvashat bővebben.)
Ha valaki meg akarja válaszolni azt a kérdést, hogy mi a nemzeti építészet, mi a célja a nemzeti építészetnek vagy mi a polgári jóízlés, akkor egyszerűen mondhatom neki: nézze meg a kecskeméti Városházát! Ezt a városházát a magyar felemelkedés szülte. Ez a városháza, Lechner és Pártos alkotása Roth Miksával, Székely Bertalannal közösen, kifejezi a nemzeti építészet karakterét, jellegét, kifejezi, hogy a nemzeti építészet képes az építészet világnyelvét magyarra fordítani, és kifejezi azt, hogy mi magyarok készek és képesek vagyunk ezt az országot naggyá tenni
— mondta Lázár János a díszteremben elmondott beszédében.
”
Mint mondta, a kecskemétiek a Kárpát-medencei magyarok között arról híresek, hogy igényesek, dolgosak, szorgalmasak és jól fektetnek be.
Ezt ismerte fel 2010-ben Matolcsy György gazdasági miniszterként, aki arra biztatta Magyarország kormányát, hogy elsőként Magyarországon jöjjön létre egy új szimbólum, a vidéki Magyarország új fellegvára. Ennek jegyében 2010 óta mind a mai napig Magyarország kormánya mintegy 300 milliárd forinttal támogatta a kecskemétiek törekvéseit, legyen szó a város újjáépítéséről vagy a gyáripar meghonosításáról
— emelte ki Lázár János.
”
Ehhez társult 2016-ban az a megállapodás, amely mintegy 100 milliárd forinttal támogatta Kecskemét törekvéseit a Modern Városok Program keretében - tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a megváltozott gazdasági körülmények közepette a program lezárása után most egy új fejezet megnyitására lesz szükség. Ennek keretében a magyar kormány új szövetséget ajánl több vidéki nagyvárosnak, köztük Kecskemétnek is - hangoztatta.
Azt tervezzük, hogy a következő időszakban Kecskemétet nemcsak a vidék, hanem Magyarország egyik fontos központjává tesszük. A magyar kormánynak határozott szándéka, hogy Kecskemétet és a tőle délre eső bácskai, bánáti területeket még jobban összeköti Szerbiával egy új gazdaságfejlesztési program keretében. Jelenti ez az M8-as autópálya megépítését Dunaújváros és Kecskemét között, jelenti ez egy új, nagyszabású vasúti pálya létrehozását Győr-Székesfehérvár-Dunaújváros és Kecskemét között, és jelenti ez a déli határátlépési pontok teljes újjáépítését, Baranya és Bács-Kiskun megye hatékonyabb és erősebb összekötését, annak érdekében, hogy a vajdasági magyarság, a dél-európai gazdasági lehetőségek, a balkáni gazdasági lehetőségeink Magyarországba becsatornázódjanak, és céljainkkal összeköttetésbe kerüljenek
— fejtette ki Lázár János
”
Az építési és közlekedési miniszter teljes beszédét itt nézheti meg:
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
