A Bugaci Ménes lovai kétszer is szerepelnek az országos Szent István Napi promóciós videóban. Tulipán, a kisbéri félvér pedig külön is látható a Budai Várban. Ladányi Kovács Zoltán, a Bugaci Ménes társtulajdonosa elmondta, óriási büszkeség, hogy alapvető nemzeti érték Bugacpuszta.
34 ezer pirotechnikai effekt, grandiózus fényjáték, lenyűgöző épületfestés, tűz alkotta úszó virágszőnyeg, lézershow és több száz drón – ezek teszik majd felejthetetlenné az idei ünnepi rendezvénysorozat fináléját Magyarország születésnapján. A minden eddiginél komplexebb tűzijáték alatt bengáli tüzek borítják be a Dunát, miközben nemzeti történelmünk jelentős eseményeit élhetik újra a látogatók a nemzetközileg is elismert magyar alkotóknak köszönhetően.
Megjelent a Hírös Históriák legújabb száma. A helytörténeti magazin 2023-as tavaszi-nyári kiadása 76 oldalon mutatja be városunk történelmi múltját és kultúrtörténeti sokszínűségét. Az új lapszám települési, megyei, nemzeti értékeink alapján állt össze.
Csárdafesztivál, Magyar Ízek Utcája vagy éppen a Varázsliget – izgalmas helyszínek és több mint száz program várja az idén is azokat, akik a nemzet fővárosában ünneplik Magyarország születésnapját. Az ország legnagyobb ingyenes, augusztus 18-a és 20-a között megrendezett fesztiválját 20-án este ezúttal is látványos tűzijáték show koronázza meg.
Szombaton ismét lesz Kisvasúti Nap és Hajtányparádé Bugacon. Az érdeklődőket nem csak kézi-és lábhajtányok várják a vasútállomáson, hanem vasúttörténeti kiállítás is. Az első menetrend szerinti hajtányjárat indulása reggel 9 óra után indul, de a rendezvény este 6 óráig tart majd.
Közel fél ezer gyalogos és lovas harcos sorakozott fel a hétvégén, Bugacon, a 7. Ősök Napján. A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepén a Seregszemle mellett a másik legmaradandóbb élményt nyújtó esemény a Nomád felvonulás volt, amellyel a szervezők a honfoglalás időszakát idézték meg.
Örömmel tudatta a közösségi oldalán Pászti András, a Hunyadiváros önkormányzati képviselője, hogy megújult a harang szerkezete a Hunyadi téren. Így pontosan indulhat a harangozás a nándorfehérvári diadal napján.
Ismét román szélsőséges csoportok hatoltak be az úzvölgyi katonatemetőbe. Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja szervezet vezetője századmagával érkezett július 8-án délután a sírhelyekhez, ahol összesen 151 lyukat ástak a csíkszentmártoni önkormányzat tulajdonában lévő temetőben, majd felállítottak 149, ott nem nyugvó román hősi halottat jelző fakeresztet, egy 5-6 méteres óriás fakeresztet, egy nagy zászlót a parcella szélére, valamint teletűzdelték a székelykaput román zászlókkal. Mi meg tehetetlenül néztük. A KTV Töretlenül magyarok című magazinműsorában már korábban is foglalkoztunk a katonatemető sorsával, így a július 8-ai eseményről is beszámolunk majd.
Ma éppen 112 éve, 1911. július 8-án következett be Magyarország történetének egyik legnagyobb földrengése Kecskeméten. Hajnali két órakor mozdult meg a föld, az epicentrum a város északkeleti határában volt – hangzott el az M1 Hírek Plusz adásában.
A Visztulai csoda című pályázat eredményeit bemutató konferenciát rendeztek ma a Lakitelekei Népfőiskolán. A felhívásra 12 pályamű érkezett be hét egyetem hallgatóitól. A beérkezett tanulmányokat szakmai zsűri értékelte és pontozta. A Lakitelek Népfőiskola és az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület rendezésében megvalósuló pályázat szóbeli fordulóján 15 perces előadásban mutatták be a pályázók kutatási eredményeiket.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016 óta fejezi ki elismerését és megbecsülését a kommunista diktatúra 1945 és 1961 közötti időszaka áldozatainak és hőseinek, melynek jeléül döntött a Dr. Szobonya Zoltán Megyei Emléknap alapításáról. Az emléknap névadója dr. Szobonya Zoltán, Jánoshalma egykori jegyzője, aki az 1956-os vidéki forradalom egyik legnagyobb mártírjává, emblematikus alakjává vált Bács-Kiskun megyében.
Mostantól tábla emlékeztet a kuláküldözésre a volt ÁVH épületének falán. A kuláküldözés áldozatainak emléknapján leplezték le a kőbe vésett mementót. Az eseményen Latorcai Csaba miniszterhelyettes elmondta, a 75 évvel ezelőtt kezdődött kuláküldözés és a magyar parasztság megnyomorítása szomorú történelmi tény, de, ami még szomorúbb az az, hogy napjainkban is tapasztalhatunk hasonlót.
„Küzdelem a lelkekért” címmel nyílt kiállítás a kuláküldözés áldozatainak emlékére a Katolikus Egyházközségi Házban csütörtökön délelőtt. A kiállítás anyaga hitelesen mutatja be a kuláküldözés nehéz korszakát.
Keresztet állítottak a magyarországi németek emlékére, akiket az 1946-1948-ban lezajlott kitelepítés során erőszakkal kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. A mai napon az erre emlékeztető keresztet adták át a Czollner Mihály téren.
A lakossági visszajelzések alapján elismerően beszéltek a képviselők a napokban megnyílt Városháza Látogatóközpontról a csütörtöki közgyűlésen. A napirend kapcsán kiderült az is, hogy az újabb ingyenes látogatási időpontok is szinte beteltek. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester bejelentette, hogy szeptembertől rendkívüli történelem órákat is szerveznek a létesítményben.
Hamarosan kezdődik a nyár legismertebb kulturális eseménye: a Múzeumok Éjszakája idén június 24-én kerül megrendezésre. A Kecskeméti Katona József Múzeum tagintézményei kezdetektől részt vesznek az országos programsorozatban. 2023-ban is izgalmas, gazdag programokkal várják az érdeklődőket. A programokról részletes tájékoztatást az intézmény honlapján és facebook oldalain találhatnak.
Nagyon sűrű lakott terület volt a jelenlegi Hetényegyháza a szarmata és Árpád-korban. Erre a megállapításra jutottak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A szakemberek az M5-ös autópályát és az északi elkerülőt összekötő út kiépítése előtt, illetve a kivitelezéssel párhuzamosan végezték el 13 ezer négyzetméteren az ásatást.
A 94. Ünnepi Könyvhét hivatalos kecskeméti rendezvénysorozatának első hivatalos helyi eseményeként Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész Apakönyvét mutatták be a Katona József Könyvtárban. A mű dr. Orosz László irodalomtörténésznek, a Katona József Gimnázium tudós tanárának állít emléket a fennmaradt emlékiratok és Orosz László naplójegyzeteinek felhasználásával. A bőséges kommentár a művet nem csak Apakönyvvé, de Kecskemét-könyvvé és Én-könyvvé is avatja. A szerzővel, valamint Füzi Lászlóval, a Forrás folyóirat főszerkesztőjével Kriskó János beszélgetett.
„Trianon nem csak a térképet rajzolta át, hanem a magyar lelket is!” Ezt Sepsiszentgyörgy alpolgármestere mondta Kecskeméten, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megrendezett megemlékező műsorban. Tóth-Birtan Csaba hangsúlyozta, érzik Székelyföldön, hogy a nemzet részei, nincsenek magukra hagyva a mindennapi küzdelmeikben.
Keresztes Nagy Árpád előadásában különböző népi hangszerekkel és izgalmas történetekkel ismerkedhetnek meg ma a gyermekek, a Városháza napja rendezvénysorozat keretében.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
