A Városháza dísztermében tartott előadáson megtudhattuk például, hogy Kecskemét területét egykor mocsaras, vizenyős felszín borította, így egy-egy nagy épület elhelyezésénél nemcsak gazdasági vagy esztétikai szempontok döntöttek, hanem az is, hogy a mocsaras réteg az adott helyen elbírja-e a leendő épület súlyát. A nagyszínház helyére például többször is próbáltak templomot építeni, de a talaj ezt nem tette lehetővé. Csak a 19. század végére jutott oda a technológia, hogy meg tudott itt épülni a színház.

Szintén érdekes adalékokat tudhattunk meg a mai főtér kialakításával kapcsolatban. A fő cél az volt, hogy kellően nagy szabad tér jöjjön létre a belváros szívében a nagy, országos piacok – kiemelten a híres barackpiac – lebonyolítására. A zegzugos, kanyargós sikátorokkal teli, spontán kialakult területet módszeresen el kellett bontatni ahhoz, hogy felszabaduljon a hely. Felmerült a református templom lebontása is (majd egy másik helyen új templom építése), így ugyanis szabályosabbá vált volna a tér alakja. Szerencsére erre végül nem került sor.

A Kádár-rendszer alatt kialakult nyomasztó lakáshiány volt az oka annak, hogy a szecessziós stílusban épült második katolikus bérházat lebontották, és helyére felépült a közel 100 lakásos Lordok háza – erről már az épület előtti emléktáblánál beszélt ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője. Az egykori főtér arculatát és szerkezetét jelentősen megbontotta a szintén ekkoriban épült Aranyhomok Hotel is, korábban ugyanis a tér a mai Északi térfalig húzódott ki.

Az eredetileg iparos otthonnak épült Ifjúsági otthon is a lechneri vonalat viszi tovább, és stílusban illeszkedik hozzá a mellette álló izraelita bérház is, mely eredetileg a Tormási család tulajdonában volt, mint a közelmúltbeli kutatásokból kiderül – mondta ifj. Gyergyádesz László.

Az Ybl-tervezte evangélikus templomot néhány méter választja csak el a mögötte álló evangélikus bérháztól, a Luther-palotától, melynek gyönyörű homlokzata a Főtér felé fordul.

Az evangélikus egyház, hasonlóan a görögkeletihez vagy épp az izraelitákhoz, mindent megtett telke maximális kihasználására. A nagyzsinagóga mögött – nagyrészt eltakarva az ún. Fehér háztól – szintén több épülete is volt az izraelitáknak, köztük a napjainkban megújuló ózsinagóga.

A séta résztvevői az Újkollégiumról és a Cifrapalotáról, majd a kevésbé ismert úri vagy városi kaszinóról is megtudhattak érdekességeket. Utóbbi a Klapka utca és a Rákóczi út sarkán áll, díszterméből átlátni a Cifrapalota Pávás termébe. Míg a Cifrapalota alapvetően bérháznak épült, földszintjén üzletekkel, első emeletén bérelt helyiségekben kaszinóval, addig a városi kaszinót, mint neve is mutatja, eredetileg is ezzel a céllal emelték, elsők között a vidéki nagyvárosok sorában.

Mellette két épülettel a Rákóczi úton áll a gazdasági egyesületek székháza, melynek kiugró ablakainak nagy részét csak később alakították ki. Szemben, a Rákóczi út túloldalán áll a leszámítoló bank egykori épülete, melyet eredetileg a Cifrapalota helyére terveztek. Kada Elek polgármester azonban felismerte a saroktelek kiemelt jelentőségét, mely a sugárút egyik kapuja, és az impozáns Cifrapalota épülhetett itt meg Márkus Géza tervei alapján.

Aki jobban szeretne elmélyedni a hírös város építészetében, annak ajánlhatjuk ifj. Gyergyádesz László Kecskemét szecessziós építészete - I. Modern és magyaros című könyvét. A tavalyi év végén egy fotókkal gazdagon illusztrált, reprezentatív kötet is megjelent Kecskemét ikonikus épületéről, a felújított Városházáról a Kecskeméti Lapok gondozásában.

A szombati városnéző séta a Csak Kecskemét példáját kell utánozni című, Kecskemét szecessziós építészetéről és díszítményeiről szóló konferencia keretében zajlott. A konferencia a Szecessziós Magazin, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szervezésében valósult meg szombat délután a Cifrapalotában.